dipólus jelentése

  • fizika olyan erőtér, amely két egyenlő nagy, de ellenkező előjelű, pontszerű elektromos töltés vagy mágneses sarok között alakul ki
  • görög di(sz)- ‘kétszer’ | lásd még: pólus

További hasznos idegen szavak

autokefál

  • vallás saját főségű, önálló (görögkeleti egyház)
  • német autokephal ‘ua.’, lásd még: autokefália

citoplazma

  • biológia a sejtnek a sejtmagot körülvevő állománya
  • tudományos latin cytoplasma ‘ua.’, lásd még: cito-, plazma
A dipólus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

biszkvit

  • élelmiszer kétszersült, piskóta
  • művészet kétszer égetett mázatlan porcelán
  • német Biskuitfrancia biscuitolasz biscotto ‘ua.’: bis ‘kétszer’ | cotto ‘sült’ ← cuocere, cotto ‘süt’ ← latin coquere, coctum ‘főz, süt’
  • lásd még: kókvia

endemikus

  • biológia helyi, helyhez kötött, csak szűk területen előforduló (faj)
  • angol endemic ‘ua.’, lásd még: endémia

szofisztikus

  • a szofistákra jellemző
  • német sophistischgörög szophisztikosz ‘ua.’, lásd még: szofista

szinkretikus

  • tudomány a szinkretizmusra jellemző, annak jegyeit viselő (pl. vallás)
  • angol syncretic ‘ua.’, lásd még: szinkretizmus

ligamentum

  • anatómia ínszalag
  • tudományos latin, ‘ua.’, eredetileg ‘kötelék, szalag’ ← ligare ‘köt’
  • lásd még: liga

hipnózis

  • orvosi különféle módszerekkel, főleg szuggesztióval előidézett félálomszerű, az önálló akarat részleges vagy teljes hiányával járó állapot
  • tudományos latin hypnosis ‘ua.’: görög hüpnosz ‘alvás’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)

prespán

  • vékony, tömör, rugalmas, fényezett szulfátcellulóz lemez
  • német Presspan márkanév: pressen ‘présel’ | Span ‘faforgács’ (ebből készül az alapanyaga)

augurium

  • madárjóslás, madárjóslat
  • előjel, jósjel, kilátás
  • latin, ‘ua.’ lásd még: augur
  • lásd még: malőr

rusz

  • történelem középkori keleti szláv fejedelemség, különösen a kijevi Rusz
  • orosz. ‘ua.’ ← finnugor ruts- ‘normann, viking’ (pl. finn ruotsi ‘svéd’) (a ~okban ui. a hatalmat gyakran a normann zsoldosok vezérei ragadták magukhoz)

klauzúra

piszlicsáré

  • bizalmas jelentéktelen, csip-csup (ügy)
  • bizalmas kicsinyes, akadékoskodó (személy)
  • szerb-horvát pisličar ‘szatócs, kiskereskedő’, ebből ‘kicsinyes ember’ ← pisl-német nyelvjárás kicsinyítő képzős bissl ‘apróság’ ← Biss ‘darab, falat’ ← beissen ‘harap’
  • lásd még: pajszer

formalista

  • melléknév a formai követelményeket túlhangsúlyozó (esztétikai irányzat)
  • főnév a formaságok híve
  • a formalizmus rabja
  • német Formalist ‘ua.’, lásd még: formalizmus

aragonit

  • ásványtan rombos kristályos kalciumkarbonát, áttetsző, üvegfényű ásvány, a kalcit változata
  • lelőhelyéről, a spanyol Aragónia tartományról | -it (ásványra utaló toldalék)

frigorigén

  • fizika hideget előállító, hőelvonó, fagyasztó
  • német frigorigen ‘ua.’: ← latin frigor ‘hideg, fagy’ ← frigere ‘fázik, hideg’ | lásd még: -gén

komisszárius

  • kormánybiztos
  • csendbiztos, rendőrbiztos
  • középkori latin commissarius ‘megbízott’, lásd még: komisszió