partus jelentése
kiejtése: partusz
orvosi szüléslatin , ‘ua.’ ← parere, partum ‘szül’lásd még: parentéla , párka
További hasznos idegen szavak
kiejtése: fam fatál
a végzet asszonya, hideg számításával és erotikus varázsával a férfiakat romlásba sodró nő
francia , ‘végzetes nő’: femme ← latin femina ‘nő’ | fatal ← latin fatalis , lásd még: fatális
növénytan virágzásnövénytan a virágzás időszakagörög antheszisz ‘ua.’ ← anthosz ‘virág’
A partus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
kémia szürkésfehér, kemény fémes elemtudományos latin ruthenium ‘ua.’: középkori latin Ruthenia ‘Oroszország’ (mert az Uralban bányászott platinaércből különítették el) | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)
történelem gyökeres átalakítás (a Szovjetunióban az 1980-as években Gorbacsov által meghirdetett politika)orosz . ‘ua.’, tkp. ‘átépítés’: pere- ‘át’ | sztroitj ‘épít’
feltett, feltételezhető, feltételezésen alapuló
tudományos latin hypotheticus ← görög hüpothetikosz ‘ua.’, lásd még: hipotézis
kémia olyan rendszer jelzője, amely egyazon anyag redukált és oxidált változatát együttesen tartalmazzalásd még: red(ukál) , oxi(dál)
kémia szakaszos lepárló berendezéstudományos latin rectificator ‘ua.’, lásd még: rektifikál
mezőgazdaság a gyümölcsismeret és gyümölcstermesztés tudományatudományos latin ‘ua.’: pomum ‘gyümölcs’ | lásd még: -lógia
meteorológia a pampák felől fújó hideg, esőt hozó szél Argentínábanspanyol , ‘ua.’, lásd még: pampa
növénytan ördögcérna, liláspiros virágú sövénycserjetudományos latin , ‘ua.’, eredetileg ‘keresztfonal, szál’
orvosi epevizeléstudományos latin biliuria ‘ua.’: latin bilis ‘epe’ | görög uron ‘vizelet’
kiejtése: klosár
hajléktalan csavargó, aki elvből nem hajlandó dolgozni
francia , ‘koldus’, tkp. ‘sántikáló’ ← clocher ‘sántít’ ← latin gyakorító claudicare ‘sántikál’ ← claudere biceg ← claudus ‘sánta’
