fikusz jelentése

  • növénytan gumifa, kaucsukfüge
  • növénytan az eperfafélék családjába tartozó, fajgazdag növénynemzetség
  • latin ficus ‘füge’
  • magyar füge

További hasznos idegen szavak

flambíroz

  • konyhaművészet hússzeletet tálalás előtt szesszel leöntve meggyújt
  • német flambierenfrancia flamber ‘ua.’ ← flamme ‘láng’ ← latin flamma, tkp. flag-ma ‘ua.’ ← flagrare ‘ég’
  • lásd még: flagráns

politeizmus

  • vallás többistenhit, sokistenhit
  • német Polytheismus ‘ua.’: lásd még: poli- | görög theosz ‘isten’ | lásd még: -izmus
A fikusz és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

paragenetikus

  • geológia a paragenezisen alapuló, vele kapcsolatos
  • lásd még: para-, genetikus

poliamid

  • kémia többféle alapanyagból készült és igen eltérő tulajdonságú műanyagok közös neve
  • lásd még: poli-, amid

serosus

kiejtése: szerózus
  • orvosi savós
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← serum ‘vérsavó’, lásd még: szérum

noso-

allegátum

  • idézet
  • latin, ‘ua.’, lásd még: allegál

stift

  • szegecs
  • kozmetikai vagy gyógyszerrudacska
  • német Stift ‘bot, botforma tárgy’

dengue-láz

kiejtése: denge
  • orvosi lázzal, súlyos ízületi és izomfájdalmakkal járó vírusos trópusi betegség
  • spanyol dengue ‘ua.’, eredetileg ‘kényeskedés, finnyásság’

progrediens

  • előrehaladó
  • orvosi súlyosbodó
  • latin, ‘ua.’, lásd még: progrediál

de verbo ad verbum

  • szóról szóra, szó szerint
  • latin, ‘ua.’ ← verbum ‘szó, ige’

szervomechanizmus

konszignációs

  • kereskedelem árucikkeket megrendelésre beszerző és rögtön továbbító (raktár)
  • lásd még: konszignáció

s’il vous plaît

kiejtése: szilvu ple
  • legyen szíves, szíveskedjék, kérem
  • francia, ‘ha önnek (úgy) tetszik’: silatin se ‘ha’ | illatin ille ‘az’ | vouslatin vos ‘ti, ön’ | plaîtlatin placet ‘tetszik’ ← placere ‘tetszeni’