reformista jelentése

  • politika a reformizmus híve
  • angol reformist ‘ua.’, lásd még: reform

További hasznos idegen szavak

reveláció

  • leleplezés, feltárás, felfedés
  • vallás kinyilatkoztatás
  • latin revelatio ‘ua.’, lásd még: revelál

seque-

A reformista és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

deus sive natura

kiejtése: deusz szive natúra
  • isten, azaz a természet (Spinoza mondása, amely jelzi a természet fölött álló lény eszméjének elvetését)
  • latin, ‘ua.’: deus ‘isten’ | sive ‘avagy’ | lásd még: natúra

oftalmikus

  • orvosi a szemmel kapcsolatos
  • tudományos latin ophthalmicus ‘ua.’ ← görög ophthalmosz ‘szem’

komplikált

  • bonyolult, szövevényes, áttekinthetetlen
  • körmönfont, csavaros
  • lásd még: komplikál

exsecratio

fasizál

  • politika fasiszta jellegűvé tesz
  • magyar, lásd még: fasizmus

agronómus

  • mezőgazdaság agrármérnök, mezőgazda
  • német Agronom ‘ua.’ ← görög agronomosz ‘mezőlakó, mezőbíró’: agrosz ‘mező’ | nemó ‘legeltet, legelőt feloszt’

fraternitás

  • testvériség
  • latin fraternitas ‘ua.’ ← fraternus ‘fivéri, testéri’ ← frater ‘fivér’

magmatit

  • geológia magmás kőzet
  • lásd még: magma | -it (ásványra, kőzetre utaló toldalék)

emancipált

  • egyenjogú, önállósodott, független
  • átvitt értelemben lélekben független, önállósága tudatával élő
  • lásd még: emancipál

kakofónia

  • hangzavar
  • zene kellemetlen, rossz hangzás
  • német Kakophonie ‘ua.’: lásd még: kako- | görög phóné ‘hang’

senatus populusque Romanus

kiejtése: szenátusz populuszkve románusz
  • történelem az ókori Róma városi közigazgatása (rövidítve SPQR)
  • latin, ‘ua.’: lásd még: szenátus | populus ‘nép’ | Romanus ‘római’

degusztál

2
  • kóstol, megkóstol, megízlel
  • latin degustare ‘ua.’: de- ‘el’ | gustare ‘ízlel, kóstol’ ← gustus ‘ízlés, jóíz’