szuperlektor jelentése

  • irodalom, színház más lektorok munkáját ellenőrző vagy felülbíráló személy
  • lásd még: szuper-, lektor

További hasznos idegen szavak

damnáció

  • vallás elkárhozás, kárhozat, örök túlvilági büntetés
  • + kárhoztatás, elítélés
  • latin damnatio ‘ua.’ ← damnare, damnatum ‘megbírságol, elítél’, lásd még: damnum

szienit

  • ásványtan mélységi magmás kőzet, jól csiszolható gránitszerű kő
  • tudományos latin syenit ‘ua.’: görög Szüéné ‘Asszuán ókori neve’ | -it (ásványra utaló toldalék)
A szuperlektor és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

dramaturgia

  • irodalom a dráma elmélete, a színműírás és a színjátszás elméleti kérdéseivel foglalkozó tudomány
  • színház a színháznak, televíziónak vagy filmgyárnak az a részlege, ahol a dramaturgi munka folyik
  • német Dramaturgie ‘ua.’, lásd még: dramaturg

fruct-

komikus

  • melléknév furcsa, nevetséges
  • nevettető, mulattató, kacagtató
  • főnév vígjátéki színész
  • mulattató, tréfamester
  • latin comicus ‘ua.’ ← görög kómikosz ‘a kómoszhoz tartozó, vígjátéki, mulatságos’, lásd még: komédia

csakra

  • vallás a hindu és buddhista tanok szerint szellemi erőket és testi funkciókat egyesítő energiaközpont a testben
  • szanszkrit, ’kerék, körforgás’

marsall

  • katonai tábornagy
  • történelem magas udvari tisztség viselője
  • + előkelő utazó szálláscsinálója, útigondnok
  • német Marschall ‘tábornagy’ ← ófrancia mareschal ‘lovassági tábornagy’, eredetileg ‘főlovászmester’ ← ófelnémet marahscalc ‘istállószolga, lovász’: marah (ném Mähre) ‘ló’ | scalc (ném Schalk) ‘szolga, fickó, kópé’

raszkolnyik

  • vallás óhitű, a pravoszláv orosz egyház 17. századi reformjait elutasító személy
  • orosz. ‘ua.’, tkp. ‘szakadár’ ← raszkol ‘hasadás, szakadás’: raz- ‘szét’ | szkolotj ‘hasít’

heterotróf

  • biológia más élőlényekből eredő szerves anyaggal táplálkozó (élőlény)
  • angol, német heterotroph ‘ua.’: görög heterosz ‘másik, más’ | trophé ‘táplálék’ ← trephó ‘táplál’

nacsalnyik

  • elöljáró, főnök
  • orosz. ‘ua.’ ← nacsalo ‘kezdet, vminek az eleje, él’ ← nacsatj ‘kezd’

palatum

  • anatómia szájpadlás
  • latin, ‘ua.’, eredetileg ‘nyitott száj’ ← palam ‘nyíltan, nyilvánosan’

spektrofotométer

  • fizika színképelemző műszer a fénysugárzás erősségének vagy egy oldat töménységének vizsgálatára
  • lásd még: spektro-, fotométer

hematológia

  • orvosi vértan
  • tudományos latin haematologia ‘ua.’: lásd még: hemato-, -lógia

homo publicus

kiejtése: homó publikusz
  • közéleti érdeklődésű, a közéleti szereplésre termett ember
  • latin, ‘a nyilvánosság embere’: homo ‘ember’ | lásd még: publikus

magnetokémia

  • fizika az anyagok vegyi és mágneses tulajdonságai közötti összefüggéseket vizsgáló tudományág
  • lásd még: magneto-, kémia

recepció

  • befogadás, felvétel
  • irodalom, művészet fogadtatás (műé a kritika vagy a közönség részéről)
  • szállodában a vendégek fogadásával és elhelyezésével foglalkozó részleg
  • latin receptio ‘fogadás, vétel’, lásd még: recipiál