felfeszít, fölfeszít szinonimái

ige
  • felnyit, feltör
  • megfeszít, keresztre feszít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szén

főnév
  • karbon (idegen), antracit (idegen)
  • rajzszén

egyszer-másszor

határozószó
  • egyszer-máskor (régies), néha, néha-néha, néhanapján, néhanap, nagy néha, időnként, ritkán, nagy ritkán, kivételesen, alkalomadtán, alkalmilag, esetenként, némelykor, egynémelykor, némelynap, olykor, olykor-olykor, véletlenül, imitt-amott, hébe-hóba, hébe-korba, elvétve, egyedszer-egyedszer (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felfeszít, fölfeszít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fatális

melléknév
  • végzetes, végzetszerű, sorsszerű, fátumszerű, bekövetkező, elkerülhetetlen, kivédhetetlen, kikerülhetetlen, megelőzhetetlen, halálos, katasztrofális, tragikus, ominózus
  • kellemetlen, sajnálatos, kínos, szerencsétlen, átkos, gyászos, jóvátehetetlen, javíthatatlan

elront

ige
  • tönkretesz, megrongál, összecsap, megcsonkít, deformál, összekutyul (bizalmas), elfuserál (bizalmas), gajra tesz (szleng), eldringol (szleng), elbakaláz (tájnyelvi), elcseszterel (tájnyelvi), eldíbol (tájnyelvi), eldézmál (tájnyelvi), elhibáz, elhirtelenkedik, elkapkod, elfőz, elpuskáz (bizalmas), elcsellóz (bizalmas), eltol (bizalmas), elszúr (bizalmas), elpaccol (bizalmas), pacsmagol (tájnyelvi), elpüffent (tájnyelvi), elsedrél (tájnyelvi), elcsesz (szleng), elbaszik (durva), elbaltáz (szleng) Sz: bead neki, mint János deák az isteni tiszteletnek
  • elkényeztet, félrenevel, elnevel
  • babusgat

élő II.

főnév
  • élőlény, eleven

egyesült

melléknév
  • összekapcsolt, egybekapcsolt, egyesített, összeolvadt, koalíciós, eggyé vált, együttes, kevert, kombinált, összetett, társult, összekötött, társas, föderált
  • (egyesült erővel): közösen, együtt, együttesen, karöltve, vállvetve

felbillen, fölbillen

ige
  • feldől, ledől, felfordul, felborul, felbukik
  • (egyensúly) megbomlik

fertilitás

főnév
  • termékenység

nadír

főnév
  • (szaknyelvi): talppont, mélypont

csizmadia

főnév
  • csizmadiamester, varga, csiszka (tájnyelvi), cseszkó (tájnyelvi), csiszli (tájnyelvi), csiszlik (tájnyelvi), foltozóvarga, nyehó (tájnyelvi, tréfás), suszter, cipész

csépel

ige
  • (termést): kiver, hadar (tájnyelvi)
  • nyomtat
  • ver, üt, üt-ver, páhol, eltángál, elagyabugyál, elfenekel
  • szid, csepül, ócsárol, szapul
  • (bizalmas): ismétel, hajtogat, mondogat, darál

álca

főnév
  • lárva
  • álarc, maszk, maskara, álruha

darál

ige
  • őröl, aprít, összezúz, tör (régies), zúz
  • hadar, hadrikál (tájnyelvi)

fiú

főnév
  • fiúgyerek, fiúgyermek, gyerek (tájnyelvi), gyerekcse (tájnyelvi), csimota (tájnyelvi)
  • fi (régies), srác, skac (szleng), gyerkőc, gyerkőce (tájnyelvi), lurkó, kölyök, legényke, kisfiú, gézengúz (bizalmas), nebuló, ördögfióka, pubi (bizalmas), krapek (szleng), fickó, kamasz, tacskó (bizalmas), siheder, suttyó (tájnyelvi), fattyú (tájnyelvi), surbankó (tájnyelvi), süvölvény
  • (birtokszóként): udvarló, jövendőbeli

fütyörész

ige
  • trillázik, fütyül, fütyörög (tájnyelvi), futyorász (tájnyelvi)

igényes

melléknév
  • alapos, nagyigényű, akkurátus (bizalmas, pejoratív)
  • finnyás, válogatós, akadékoskodó, kicsinyes, kicsinyeskedő, hiperkritikus (pejoratív)
  • kényes, érzékeny, odafigyelést igénylő
  • drága, különleges, értékes, becses
  • kifinomult, csiszolt, pallérozott, színvonalas, választékos

harcmező

főnév
  • csatamező, csatatér, harctér, front, hadszíntér, küzdőtér, küzdhely (régies), ütközethely (régies), vérmező (régies), csatasík (régies), vívótér (régies)

felforgató, fölforga

melléknév, főnév
  • lázító, rendbontó, felbujtó, bujtogató, zavarkeltő, uszító, izgató, agitáló, bajkeverő, bajcsináló, provokátor, szubverzív (elem), diverzáns (idegen), néplázító

fapofa

főnév
  • faarc, pléhpofa

feltáratlan, föltára

melléknév
  • rejtett, lappangó, latens (idegen)
  • titkolt, leplezett, palástolt

hanghordozás

főnév
  • akcentus, ejtésmód, hangsúly, hangszín, hangnem, tónus, hanglejtés, intonáció (szaknyelvi), hangvétel
  • beszédmód, beszédmodor, kiejtésmód

felkent, fölkent

melléknév
  • felszentelt, felavatott

elszór

ige
  • elhullat, széjjelszór, szétszór
  • elhány, eldobál, széthány, szétgór (tájnyelvi), elveszít, elhagy
  • elherdál, elpazarol, elpocsékol, elfecsérel, elprédál, eltékozol, elveszteget
  • (gabonát): elvet
  • elhint, széthint

fémmunkás

főnév
  • vasmunkás, vasas (bizalmas)

harakiri

főnév
  • hasfelmetszés, öngyilkosság
  • végzetes hiba