élő I. szinonimái
melléknév
- életben lévő, eleven, létező, viruló
- érvényes, működő, aktív, tevékeny, termékeny, ható, hívó (szokás), tartózkodó, tenyésző
- lakó
- élethű, valós, valóságos, reális, életszerű
- (adás): egyenes, helyszíni
élő II. szinonimái
főnév
- élőlény, eleven
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
elvág
ige
- szétvág, kettévág, átvág, elmetsz, kettéhasít, elnyír, elnyiszál, szeletel, elhasít, elnyisszant, elmetél (tájnyelvi), elszeg (tájnyelvi), elszel (tájnyelvi), elriszál (tájnyelvi)
- (valamitől): elzár, elrekeszt, elszakít, elszigetel
- megszakít, félbeszakít
- (bizalmas): megbuktat, elbuktat, prolongál (bizalmas), megvág (bizalmas), elhúz (bizalmas), meghúz (bizalmas)
csípős
melléknév
- erős, maró, égető, borsos, eszős (tájnyelvi), szúrós, orrfacsaró (szag), pikáns (íz), karcos (bor), fanyar, fűszeres
- (hideg, szél): metsző, átható, éles, fogas (tájnyelvi), körmös (tájnyelvi)
- (régies): fanyarú, savanyú, fojtós (régies), ízetlen
- csipkelődő, bosszantó, bántó, sértő, gúnyos, gunyoros, gúnyolódó, csúfondáros, csúfolódó, fullánkos, epés, rosszmájú, rosszindulatú, bisszig (bizalmas), pikírt (bizalmas), szúrós, harapós, szarkasztikus (választékos), szatirikus, metsző (gúny), maliciózus (idegen)
elhisz
ige
- elfogad, hitelt ad (valaminek), bevesz (bizalmas), készpénznek vesz, szentírásnak vesz, ráharap, megeszik (szleng), megkajál (szleng), beszop (szleng), beugrik, lépre megy, bedől (valakinek) (bizalmas), felül (valakinek) Sz: bedől, mint maci a málnásba; bekapja a horgot (bizalmas); bekapja a csalit (szleng); beveszi a kefét (szleng)
- (elhiszi magát) (tájnyelvi): elbízza magát, elbizakodik, vérszemet kap, felbátorodik
cáfolhatatlan
melléknév
- tagadhatatlan, kétségbevonhatatlan, kétségtelen, biztos, elvitathatatlan, megtámadhatatlan, letagadhatatlan, vitán felül álló, megdönthetetlen, apodiktikus (szaknyelvi)
ellentétes
melléknév
- ellenkező, szembenálló, antagonisztikus, antonim (szaknyelvi), poláris (szaknyelvi), differens (szaknyelvi), disszonáns (szaknyelvi), kontroverz (régies)
- összeférhetetlen, összeegyeztethetetlen, ellenkező(választékos)
- fordított, inverz (szaknyelvi), reciprok (szaknyelvi), ellentett (szaknyelvi)
emlő
főnév
- mell, kebel (választékos), cici (bizalmas), didi (bizalmas), didkó (szleng), csecs, csöcs, tőgy (durva)
megfordít
ige
- irányt vált, fölcserél, reverzál (idegen), átfordít, invertál (idegen), elfordít, felborít, felfordít
- kifordít, visszájára fordít
beleszalad
ige
- belefut, belerohan
- belehajt, beleütközik, nekimegy, nekiütődik, nekicsapódik, összeütközik, karambolozik, megnyomja a fenekét (szleng)
- összefut (valakivel), összetalálkozik (valakivel), beleütközik (valakibe)
- (kés): belemegy, belefúródik
folytatólagos
melléknév
- folyamatos, megszakítás nélküli, szakadatlan, hozzákapcsolt, folytonos, folyószámos (szaknyelvi), permanens, rendszeres, kiapadhatatlan
előbbi
melléknév
- megelőző, előző, korábbi, régebbi, egykori, azelőtti, hajdani, régmúlt, régvolt, előbbeni (régies)
- fent említett, fenti, föntebbi
elhalálozik
ige
- meghal, elhuny, eltávozik, eltávozik az élők sorából, elhal (régies), halálát leli, kiadja a lelkét, elköltözik a másvilágra, elmegy (bizalmas), jobblétre szenderül (bizalmas), elpihen (választékos), exitál (szaknyelvi)
előszed
ige
- elővesz, előhúz, előkerít, előkapar, előkotor, előhoz, kiszed, kiemel, megkeres
- felidéz, felhánytorgat
- kérdőre von, felelősségre von, elővesz
elvont
melléknév
- elvonatkoztatott, absztrakt, elméleti, akadémikus (választékos), spekulatív, teoretikus
folyamatos
melléknév
- folytonos, összefüggő, megállás nélküli, állandó, szakadatlan, szüntelen, tartós, folyó, permanens, megszakítatlan, sorozatos, szünet nélküli, nonstop