felkent, fölkent szinonimái

melléknév
  • felszentelt, felavatott

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rémuralom

főnév
  • terror, terrorizmus
  • zsarnokság, diktatúra

átmegy

ige
  • átlép, keresztülmegy, keresztülhalad, áthalad, végigmegy, átjut, átutazik, áthajt, átkel, átszel, átvág, átvonul, átlábol (tájnyelvi), átgázol, átvádol (tájnyelvi), átszáll, átfárad, áthatol, átfér, átjön
  • átível, áthidal
  • meglátogat, átugrik, vizitel (régies), megnéz, átnéz, rányitja az ajtót (bizalmas)
  • átpártol, átáll, átvált
  • kerül, jut, átkerül
  • megváltozik, átalakul
  • levizsgázik, letesz (vizsgát), befejez (osztályt)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felkent, fölkent szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fejvesztett

melléknév
  • fejetlen, kapkodó, megzavarodott, rémült, eszeveszett, szétszórt, meggondolatlan

eltemetkezik

ige
  • elvonul, visszavonul, eltemeti magát
  • beletemetkezik (valamibe), belemélyed, belemerül, beleássa magát

előszeretet

főnév
  • részrehajlás, elfogultság, elvakultság, kivételezés, különbségtétel, vonzalom, vonzódás, kedvelés, rokonszenv, fogékonyság, hajlandóság, jóindulat, lelkesedés
  • (előszeretettel): szívesen, örömmel, örömest

ehhez

névmás
  • ide, eddig, ennyire
  • sőt, azonkívül, azonfelül, egyébként, másfelől, különben, továbbá, ráadásul, tetejében, amellett, nemkülönben

felfeszít, fölfeszít

ige
  • felnyit, feltör
  • megfeszít, keresztre feszít

firtat

ige
  • feszeget, bolygat, tudakol, utánajár, vizslat, csapáz (tájnyelvi), űz-fűz (tájnyelvi), felpiszkál (bizalmas), érdeklődik, kérdezősködik, faggatózik

naplemente

főnév
  • napnyugta, napnyugat (választékos), napszállta, napszállat (régies), napáldozat (régies), napszentület (tájnyelvi), naphajlat (tájnyelvi), alkony, alkonyat, alkonypír, esthajnal (régies), szürkület, esthomály

csúcs I.

főnév
  • orom, hegyorom, hegytető, hegycsúcs, tető, bérc, fok, szirt, tetőszirt, ormó (régies), ormózat (régies), csúp (régies)
  • zenit (szaknyelvi), csúcspont, tetőpont, delelő
  • csücsök, csücskő (tájnyelvi), csűcs (tájnyelvi), csucska (tájnyelvi), csucskó (tájnyelvi), orr, hegy, kiszögellés
  • csúcstalálkozó, csúcsértekezlet
  • (bizalmas): csúcsforgalom
  • csúcseredmény, rekord, csúcsteljesítmény

csip-csup

melléknév
  • apró-cseprő, apró, jelentéktelen, lényegtelen, mellékes, elhanyagolható, említésre sem méltó, csekély, kisszerű (választékos), piszlicsár, piszlicsáré (bizalmas), bagatell, vicik-vacak, csipicsupi (tájnyelvi), csiribiri (tájnyelvi), piti (bizalmas), szir-szar (durva)

államügyész

főnév
  • ügyész, vádló, a vád képviselője, közvádló (régies)

despota

főnév
  • zsarnok, kényúr, önkényúr, kiskirály, tirannus (régies), diktátor, autokrata, elnyomó, egyeduralkodó

fogyatkozás

főnév
  • kevesbedés, veszteség, sorvadás
  • szűkölködés, nélkülözés, szegénység
  • hiba, hiány, kár, tökéletlenség, káló (szaknyelvi), defektus (régies), csorba, sérülés
  • betegség, hanyatlás, gyengülés, apadás, gyengeség, elerőtlenedés
  • (holdé): sötétülés, halványulás, fogyás

gejzír

főnév
  • melegforrás, szökőforrás
  • szökőkút, ugrókút (régies)
  • (szleng): elöljáró, parancsnok, nagyfőnök (bizalmas), góré (szleng)

impresszió

főnév
  • benyomás, hatás, érzés

határozott

melléknév
  • magabiztos, magabízó (régies), biztos, erélyes, erőskezű, keménykezű, kemény, karakán, tetterős, akkurátus (régies), szilárd, sziklaszilárd, elszánt, eltökélt, megingathatatlan, rendíthetetlen, hajlíthatatlan, következetes, rezolút (régies)
  • megkülönböztethető, felismerhető, kivehető, világos
  • egyértelmű, félreérthetetlen, félremagyarázhatatlan, definitív (idegen), kategorikus (idegen), ellentmondást nem tűrő, nyomatékos, apodiktikus (szaknyelvi)
  • kétségtelen, nyilvánvaló, észrevehető, szembeszökő, szembeötlő, kifejezett, kimondott, jellegzetes, markáns, pregnáns (idegen)

felkínál, fölkínál

ige
  • felajánl, offerál (régies), átnyújt, odaad, nyújt, odanyújt, odatart
  • áldoz, áldozatot mutat be
  • meghirdet

fehérnemű

főnév
  • alsó, alsónemű, alsóruha, alsóruházat, testi ruha (régies), alsóholmi (tájnyelvi), változó (tájnyelvi), változógúnya (tájnyelvi), fehéröltő (tájnyelvi), fehérruha (tájnyelvi)
  • vászonnemű (régies), vászonáru (régies)
  • bugyi

fennmarad

ige
  • (valamiből valami): megmarad, hátramarad, hátravan, visszamarad
  • tovább él, perszisztál (választékos), megőrződik, hagyományozódik, szájról szájra száll

harmadjára

határozószó
  • harmadszorra, harmadízben, harmadszor

felránt, fölránt

ige
  • felnyit, kinyit, felcsap, feltép, felcsaptat (régies), felszakaszt (tájnyelvi)
  • (ruhát): felhúz, magára ölt, felvesz

elvan

ige
  • megvan, elél, megél, elteng, békén van (régies)
  • megfér, összefér

feszélyez

ige
  • zavar, zavarba ejt, zseníroz (bizalmas), zsenál, alterál (választékos), terhére van, bosszant, ártogat (tájnyelvi)

hatalmas I.

melléknév
  • óriási, óriás, roppant, gigantikus, gigászi, grandiózus (választékos), kolosszális (bizalmas), herkulesi (erőfeszítés), piramidális (idegen), monumentális, impozáns, kapitális (idegen), eget verő, bődületes (marhaság), jókora, tetemes, irdatlan, terjedelmes, határtalan, mérhetetlen, csillagászati (összeg), jelentékeny, nagy
  • nagy erejű, elemi erejű, elementáris, átütő erejű, elsöprő erejű
  • nagy hatalmú, befolyásos, potens (régies), fényességes (régies)