fémmunkás szinonimái

főnév
  • vasmunkás, vasas (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

áll1

ige
  • álldogál, ácsorog, vár, rostokol, várakozik, posztol (régies), strázsál, silbakol (régies), szobrozik (szleng), dekkol (szleng), parkol, vesztegel
  • pang
  • szünetel, megakad
  • érvényes, érvényben van, hatályos, él
  • mered, emelkedik, feláll, égnek áll, magaslik, magasodik, tornyosul, toronylik
  • van, található, elhelyezkedik, fekszik
  • (valakin valami): múlik, függ (vkitől vmi)
  • (valaki valamit): bír, tűr, visel, elvisel, elszenved
  • (állja a szavát): tart, megtart, érvényesít

megtelepedik, megtel

ige
  • letelepszik, otthonra lel, meghonosodik, befészkeli magát, beveszi magát, tanyát üt, meghelyesedik (tájnyelvi), felüti tanyáját, lakozik, tanyázik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fémmunkás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fellendít, föllendít

ige
  • fejleszt, felvirágoztat, felemel, talpra állít, feltámaszt, feléleszt, újjáéleszt, megújít

érdektelen

melléknév
  • unalmas, száraz, szürke, jellegtelen, jelentéktelen, szokványos, banális, sivár, kietlen, semleges, közömbös, vérszegény, színtelen, egyhangú, monoton, sablonos, sekélyes, üres, sótlan, semmitmondó, lényegtelen, lapos, elcsépelt, mechanikus (régies)
  • apatikus, közönyös, közömbös, passzív, fásult

elvontat

ige
  • elhúz, elszállít

elfogult

melléknév
  • részrehajló, szubjektív, pártos (régies), előítéletes, tendenciózus (választékos), kivételező, diszkriminatív (választékos), igazságtalan, szemellenzős, szűk látókörű, elvakult, korlátolt
  • (régies): elfogódott

felszólal, fölszólal

ige
  • előad, hozzászól, szólásra emelkedik, szót kér, átveszi a szót, beszédet mond, szónokol, szpícsel (szleng), interpellál (idegen), remonstrál (idegen)
  • beleavatkozik, közbeveti magát, közbenjár, pártfogol
  • tiltakozik (valami ellen), szembehelyezkedik, szembeszáll, ellenszegül, ellenez

főparancsnokság

főnév
  • vezérkar, fővezérlet (régies)

nulla II.

főnév
  • senkiházi, nímand (bizalmas)
  • (jelzőként): értéktelen, haszontalan, jelentéktelen
  • (szleng): vacak, nudli (szleng), túró (szleng), lópikula (durva), szar (durva)

diszciplína

főnév
  • fegyelem, fegyelmezettség, rend
  • tudományág, tudományszak

delegáció

főnév
  • küldöttség, követség (régies), deputáció (idegen)
  • bizottság

arasz

főnév
  • (jelzői haszn): arasznyi, csekély, kicsi, rövid, apró

duhaj

melléknév
  • féktelen, féktelenkedő, mulatozó, garázda, izgága, kötekedő, bakafántos (régies), rakoncátlan, fékeveszett, zabolátlan, hangoskodó, handabandázó, nagyszájú, nagyhangú, szilaj, krakéler (régies)
  • korhely, lump (bizalmas), kicsapongó, tivornyázó

fuvola

főnév
  • síp, harántsíp, flóta (régies)

gyaloglás

főnév
  • séta, vándorlás, túra, kirándulás, kószálás, csatangolás, barangolás, menés, járás, járkálás

izgul

ige
  • nyugtalankodik, aggódik, szorong, fél, idegeskedik, trémázik (szleng), emészti magát, majd kiugrik a szíve, reszket az izgalomtól, kiszemedik (tájnyelvi), krenköli magát (szleng), parázik (szleng), (szólás) toporog, mint a szaró galamb (durva)
  • (valakiért): szurkol, drukkol (bizalmas)

hiba

főnév
  • mulasztás, baklövés, melléfogás, botlás, tévedés, balfogás, gikszer, ballépés, szabálytalanság, eltántorodás, vétek, negatívum, vétség, gyarlóság, balhé
  • félrelépés
  • nyelvbotlás, baki (bizalmas)
  • sajtóhiba, elírás
  • betegség, fogyatékosság, csonkaság, makula (régies), szeplő (választékos), szégyenfolt, takargatnivaló, defektus (idegen)
  • pontatlanság, szabálytalanság, rendetlenség, szabályellenesség
  • hanyagság, hiány, deficit, elszámolás, fogyatkozás
  • tökéletlenség, kivetnivaló, hiányosság, rendellenesség, selejt, anomália (szaknyelvi), error (idegen)
  • baj, kellemetlenség, nehézség, kár, sérülés, rongálódás, csorba, defekt (szleng), difi (bizalmas), gáz (szleng), hézag (szleng)

fennáll

ige
  • létezik, egzisztál (idegen), szubszisztál (idegen), megvan, megmarad, fennforog, működik, tart
  • áll, érvényben van, előfordul

felkapott, fölkapott

melléknév
  • divatos, népszerű, közkedvelt, időszerű, divatban lévő, keresett, kurrens, felvett (régies), nagymenő (szleng), felkapi (tájnyelvi), en vogue (idegen)

fokos

főnév
  • csákány, fokoscsákány

helyreigazít

ige
  • visszahelyez, visszaállít, visszatesz, visszarak, helyrerak, reponál (szaknyelvi)
  • helyesbít, kijavít, kiigazít, korrigál, rektifikál (régies), restituál (szaknyelvi), emendál (régies)

feszélyez

ige
  • zavar, zavarba ejt, zseníroz (bizalmas), zsenál, alterál (választékos), terhére van, bosszant, ártogat (tájnyelvi)

erőltetett

melléknév
  • megerőltető, hajszolt, megfeszített, feszített
  • erőszakolt, kényszeredett, csinált
  • mesterkélt, természetellenes, hajánál fogva előráncigált, légből kapott, mondvacsinált

forr

ige
  • fő, lobog, zubog, zuhog, gyöngyözik, bugyborékol, bugyog, buzog (régies), habzik, pezseg, hólyagot vet, bizseg (tájnyelvi), lohog (tájnyelvi), bruhézik (tájnyelvi)
  • erjed
  • forrong, fortyonkodik (régies), zajdul (régies)
  • mérgelődik, haragszik, dühöng

heverő II.

főnév
  • ágy, fekhely, rekamié, dívány, pamlag, kerevet, szófa (régies), sezlon, nyoszolya (régies), hálóhely, ottomán (régies), hencser (tájnyelvi)