harcmező szinonimái

főnév
  • csatamező, csatatér, harctér, front, hadszíntér, küzdőtér, küzdhely (régies), ütközethely (régies), vérmező (régies), csatasík (régies), vívótér (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csavaros

melléknév
  • tekervényes, tekergős, kanyargó, kanyargós, csigavonalú, kagylódad (régies), kacskaringós, facsaratos (tájnyelvi)
  • furfangos, fortélyos, ravasz, körmönfont, csalafinta, nyakatekert, agyafúrt, fondorlatos, cseles, facsintos (tájnyelvi)

elsül

ige
  • (fegyver): eldördül, durran, pukkan, dörren, felrobban
  • (növény): kiég, elfonnyad, megrekken (tájnyelvi), elaszik (tájnyelvi)
  • (szleng): kielégül, elélvez, ejakulál (szaknyelvi), evakuál (szleng), ellövi a patront (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a harcmező szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hajmeresztő

melléknév
  • rémületes, hátborzongató, borzalmas, borzasztó, megrázó, vérfagyasztó, hallatlan, hihetetlen, szörnyű, irtózatos, félelmetes, rettenetes, rémes, megdöbbentő, elképesztő, ijesztő, iszonyatos

frizura

főnév
  • hajviselet,
  • haj, hajzat, toll (szleng)

folyton

határozószó
  • szüntelenül, állandóan, mindig, kitartóan, szünet nélkül, egyre, folyton-folyvást, tartósan, szakadatlanul, megszakítás nélkül, egyfolytában, vég nélkül, örökösen, minduntalan, unos-untalan, furtonfurt, fánton-fánt (tájnyelvi), minduntig (tájnyelvi), mindváltig (tájnyelvi), furtonosan (tájnyelvi)

felfog, fölfog

ige
  • felkap, felragad, felvesz, felnyalábol
  • megfog, felemel
  • véd, elszigetel, hárít, (ütést) kivéd, feltartóztat
  • (vizet): gyűjt, vesz, elnyel
  • megért, érzékel, észlel, érez, ésszel felér, belát, felismer, kapcsol, beugrik (bizalmas), meghall, appercipiál (idegen), recipiál (idegen), kapiál (régies), recipiskál (régies), agnoszkál (idegen), elmél (régies), elért (régies), általért (tájnyelvi), felfogalmaz (tájnyelvi), felgondol (tájnyelvi), intefintél (tájnyelvi), kapiskál (bizalmas), eljut az agyáig (szleng) Sz: világosság gyúl az agyában; fény gyúl a fejében; leesik a tantusz (szleng); leesik a húszfilléres (szleng); veszi a lapot (bizalmas)

hamvaszt

ige
  • porrá éget, fölemészt, eléget

hírneves

melléknév
  • híres, elismert, ismert, nagyhírű, neves, nagynevű, famózus (idegen), világhírű, jelentős, tekintélyes, közismert, figyelemre méltó

pólya

főnév
  • babadunyha (tájnyelvi), dunnika (tájnyelvi), póka (tájnyelvi)
  • fásli, kötszer, kötözőpólya, mullpólya (szaknyelvi), kötelék, gézpólya, vászonpólya, sebpólya, bandázs (idegen)
  • (régies): pelenka

epilógus

főnév
  • utószó, zárszó, utóirat, utójáték, végszó, utóhang, befejezés, záróbeszéd

élvezetes

melléknév
  • élvezhető, kellemes, kellemetes (régies), jóleső, gyönyörűséges, örömteli, mennyei, kéjes, szórakoztató, ízes, jóízű, ínycsiklandozó

bölény

főnév
  • bizon (idegen), buffalo (idegen), begyend (tájnyelvi)

esedékes

melléknév
  • időszerű, aktuális, várható
  • fizetendő

holdviola

főnév
  • évelő holdviola, atlaszvirág, holdfű, holdruta, holdvilágfű

imádkozik

ige
  • fohászkodik, imát mond, ájtatoskodik
  • könyörög, folyamodik, esedezik, kér

kivarr

ige
  • hímez, kihímez, cifráz (tájnyelvi), tarkáz (tájnyelvi)
  • díszít, ékesít

keményszívű

melléknév
  • rideg, kegyetlen, kíméletlen, könyörtelen, irgalmatlan, embertelen, inhumánus (idegen), lelketlen, érzéketlen, szívtelen, kőszívű, szőrösszívű (bizalmas)

harkály

főnév
  • fakopács, fakopáncs, favágó (régies), székács (tájnyelvi), herkály (tájnyelvi), harkács (tájnyelvi), fakopogtató (tájnyelvi), kéregkopogtató (tájnyelvi), csokenyitor (tájnyelvi), ágnesmadár (tájnyelvi)

hahotázik

ige
  • nevet, kacag, röhög (bizalmas)

helyreigazít

ige
  • visszahelyez, visszaállít, visszatesz, visszarak, helyrerak, reponál (szaknyelvi)
  • helyesbít, kijavít, kiigazít, korrigál, rektifikál (régies), restituál (szaknyelvi), emendál (régies)

kebel

főnév
  • mell, emlő, csecs, csöcs, cici, didi (bizalmas), duda (szleng), begy (tájnyelvi), tőgy (durva)
  • mellüreg, szívtájék
  • szív, lélek

határozott

melléknév
  • magabiztos, magabízó (régies), biztos, erélyes, erőskezű, keménykezű, kemény, karakán, tetterős, akkurátus (régies), szilárd, sziklaszilárd, elszánt, eltökélt, megingathatatlan, rendíthetetlen, hajlíthatatlan, következetes, rezolút (régies)
  • megkülönböztethető, felismerhető, kivehető, világos
  • egyértelmű, félreérthetetlen, félremagyarázhatatlan, definitív (idegen), kategorikus (idegen), ellentmondást nem tűrő, nyomatékos, apodiktikus (szaknyelvi)
  • kétségtelen, nyilvánvaló, észrevehető, szembeszökő, szembeötlő, kifejezett, kimondott, jellegzetes, markáns, pregnáns (idegen)

függés

főnév
  • lógás, csüngés, fityegés
  • függőség, kiszolgáltatottság, alárendeltség, alattvalóság (régies), alávetettség, dependencia (idegen), függelem (szaknyelvi)

hiba

főnév
  • mulasztás, baklövés, melléfogás, botlás, tévedés, balfogás, gikszer, ballépés, szabálytalanság, eltántorodás, vétek, negatívum, vétség, gyarlóság, balhé
  • félrelépés
  • nyelvbotlás, baki (bizalmas)
  • sajtóhiba, elírás
  • betegség, fogyatékosság, csonkaság, makula (régies), szeplő (választékos), szégyenfolt, takargatnivaló, defektus (idegen)
  • pontatlanság, szabálytalanság, rendetlenség, szabályellenesség
  • hanyagság, hiány, deficit, elszámolás, fogyatkozás
  • tökéletlenség, kivetnivaló, hiányosság, rendellenesség, selejt, anomália (szaknyelvi), error (idegen)
  • baj, kellemetlenség, nehézség, kár, sérülés, rongálódás, csorba, defekt (szleng), difi (bizalmas), gáz (szleng), hézag (szleng)

kelletlenkedik

ige
  • vonakodik, húzódozik, fanyalog, ódzkodik