dentitio jelentése

kiejtése: dentíció
  • orvosi fogzás
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← dentire, dentitum ‘fogzik’ ← dens, dentis ‘fog’

További hasznos idegen szavak

a limine

  • eleve, elejétől fogva, a kezdettől
  • latin, ‘ua.’, tkp. ‘a küszöbtől’: a(b) ‘-tól’ | limen, liminis ‘küszöb’
A dentitio és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

makrokefália

  • orvosi a koponya túl nagy mérete mint rendellenesség
  • tudományos latin macrocephalia ‘ua.’: lásd még: makro- | görög kephalé ‘fej’

cerusszit

  • ásványtan ólompát, ólomfehér, rombos rendszerben kristályosodó ólomkarbonát
  • tudományos latin cerussit ‘ua.’: latin cerussa ‘ólomfesték’ ← görög kérusszosz ‘viasszal bevont’ ← kérosz ‘viasz’ | -it (vegyi származékra utaló toldalék)
  • magyar ceruza

compurzár

kiejtése: kompur
  • fotó körkörös lamellákkal működő rugós központi zár fényképezőgépen
  • német, márkanév

periégészisz

  • irodalom ókori görög útleíró mű verses formában
  • görög, ‘ua.’, tkp. ‘körülvezetés’ ← periagó ‘körülvezet’: lásd még: peri- | agó ‘vezet’

arabin

  • kémia az arabmézga vegyi anyaga
  • angol arabin ‘ua.’: arab ‘arab’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

akvaszkóp

  • átlátszó fenekű csónak vagy kisebb hajó, melynek utasai a sekély víz élővilágát tanulmányozhatják
  • angol aquascope ‘ua.’: latin aqua ‘víz’ | görög szkopeó ‘néz, vizsgál’

hacsek

  • nyelvtan több szláv nyelv helyesírásában használt, a betű hangértékét módosító, kis v alakú jel a betű felett, pl. cseh č=cs, ž=zs, ě=je
  • cseh haček ‘kampó, horog’

frazéma

  • nyelvtan frazeológiai egység, állandósult szókapcsolat
  • német Phrasemtudományos latin phrasema ‘ua.’ (a fonéma, lexéma és hasonló nyelvi szakszavak mintájára) ← görög phraszisz ‘szólás’, lásd még: frázis

konszonáns

  • főnév nyelvtan mássalhangzó, csak egy magánhangzóval együtt hangoztatható hang
  • melléknév zene egybehangzó, összecsengő, összhangzatos
  • latin consonans, consonantis ‘együtt hangzó, egybehangzó, összhangzatos’, lásd még: konszonál

autohemoterápia

  • orvosi sajátvér-kezelés, beteg kezelése a saját véréből nyert szérummal
  • tudományos latin autohaemotherapia ‘ua.’: lásd még: auto- | görög haimosz ‘vér’ | lásd még: terápia

poligonális

  • geometria sokszögű
  • német polygonal ‘ua.’, lásd még: poligon

nervózus

  • orvosi ideges, ingerlékeny
  • tudományos latin nervosus ‘ua.’ ← újkori latin nervus ‘ideg’, eredetileg ‘ín, húr’

sagren

  • különlegesen kikészített, érdes felületű szamár- vagy zergebőr
  • francia chagrin ‘ua.’ ← török çagrˇ ‘zergebőr’ (a szóvégre a grain ‘szemcse’ szó hatott)

anzágol

  • bizalmas nagyzol, felvág, kérkedik, henceg
  • bizalmas füllent, lódít, elveti a sulykot
  • német ansagen ‘bejelent, bemond’ (fenti jelentésköre a magyar nyelvhasználatban alakult ki)