exkláve jelentése
diplomácia egy állam területének olyan része, amelyet minden oldalról egy idegen állam szárazföldi területe vesz körülnémet Exklave ← francia exclave ‘ua.’: ex- ‘kívül’ | latin clavis ‘kulcs’lásd még: klauzúra
További hasznos idegen szavak
közlekedés zárt szekrényű kis teherkocsi személygépkocsi alvázonfrancia fourgon ‘ua.’, eredetileg ‘ponyvával fedett hosszú szekér’
A exkláve és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
építészet elsimított felület a festendő falonnémet Glätte ‘simaság’ ← glatt ‘sima’ ← germán glada ‘fénylő’
kiejtése: szuprémum vále
a végső búcsú
latin , ‘ua.’: felsőfok supremus ‘legvégső’, tkp. ‘legfelső, legfőbb’ ← superus ‘felső’ | lásd még: vale
kémia fémes elem a ritkaföldfémek csoportjábólEurópa nevéből | -ium (kémiai elemre utaló toldalék)
kiejtése: kontradikció in adjektó
logika olyan állítás, amelynek valamelyik eleme ellentmond a másiknak (pl. a békéért háborúzunk)latin , ‘ua.’: lásd még: kontradikció | adiectum ‘hozzátett dolog’: ad- ‘hozzá’ | iacere ‘vet’
biológia vörösvérsejt-képződéstudományos latin erythropoesis ‘ua.’: görög erüthrosz ‘vörös’ | poiészisz ‘képzés, alkotás’ ← poieó ‘készít, alkot’
kísérőjelenség, másodlagos fontosságú tünet
német Epiphänomen ‘ua.’: görög epi- ‘rajta, mellett’ | lásd még: fenomén
angol
latin Anglius ‘ua.’ ← Angeln , horog alakú tartomány Schleswig-Holsteinben, az angolszászok kontinentális őshazájában ← angol angle , német Angel ‘horog’
ásványtan kettőstörésű kristályok sajátsága, hogy polarizált fényben két különféle színt mutatnakangol dichroism ‘ua.’: görög dikhroosz ‘kétszínű’: di(sz)- ‘kétszer’ | khroa ‘(test)szín’ | lásd még: -izmus
orvosi öregek fogászatatudományos latin gerostomatologia ‘ua.’: görög gerón ‘öreg’ | lásd még: sztomatológia
kiejtése: abesszívusz
nyelvtan a névszóragozás határozós esete, amellyel valaminek a nemlétét, hiányát fejezzük ki állapothatározóként (a magyarban nélkül névutóval)tudományos latin , ‘ua.’ ← abesse ‘távol van, nincs jelen’: ab- ‘el’ | esse ‘lenni’
