börziáner jelentése
tőzsdeüzér, tőzsdei spekuláns
német Börsianer ‘ua.’, tréfás képzés, lásd még: börze
További hasznos idegen szavak
nyelvtan magánhangzó ajakkerekítésessé válásanémet Labialisation ‘ua.’, lásd még: labiális
A börziáner és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
ékszer, ékszerutánzat, divatékszer
csecsebecse, zsuzsu, mütyür
francia bijou ‘ua.’ ← breton bizou ‘drágaköves gyűrű’ ← bizalmas ‘ujj’
csak nadrágrészből álló női fürdőruha, amely a melleket fedetlenül hagyja
tréfás változat a bikini (lásd ott) nyomán, mintha ebben a latin bi- (‘kettős’) elem rejlene
jégkunyhó, kupola alakú eszkimó hókunyhó
angol igloo ← eszkimó igdlu ‘ua.’, tkp. ‘hóház’
bonyolult, szövevényes, áttekinthetetlen
körmönfont, csavaros
lásd még: komplikál
történelem a moszkvai cárok testőrsége a 17. századbanorosz . ‘ua.’, tkp. ‘lövész’ ← sztreljatj ‘lő’
kémia térvegytan, a kémia azon ága, amely az atomok térbeli elhelyezkedését és ennek fizikai meg kémiai következményeit kutatjalásd még: sztereo- , kémia
bizonytalan, meg nem határozott
német indeterminiert ‘ua.’, lásd még: indeterminácó
néprajz zömében tatár eredetű ukrajnai népcsoport, amely a cári időkben kiváltságokat élvezett lovaskatonai szolgálataiértukrán, orosz kozak ← török kazak ‘ua.’
lásd még: kazah
kiejtése: ruzsenoár
játék egy szerencsejáték és egy pasziánsz nevefrancia , ‘ua.’, tkp. ‘vörös és fekete’ rouge ← latin rubeus ‘vöröses’, tkp. ‘szederszínű’ ← rubus ‘szeder’ | noir ← latin niger ‘fekete’lásd még: rubin
kereskedelem visszatérít, visszafizetnémet refundieren ‘ua.’ ← olasz refundere ‘ua.’, tkp. ‘visszaönt, visszavet’: latin re- ‘vissza, újra’ | fundere, fusum ‘önt’lásd még: fúzió
vallás szerzetestárs, rendtársközépkori latin confrater ‘ua.’: con- ‘együtt’ | frater ‘testvér, fivér’
