oxidál jelentése

  • kémia oxidációt idéz elő
  • műszaki (fémet) oxidréteggel von be
  • német oxydierenfrancia oxyder ‘ua.’, lásd még: oxigén

További hasznos idegen szavak

ozmózis

  • biológia, kémia két eltérő töménységű oldat kiegyenlítődése féligáteresztő hártyán keresztül
  • tudományos latin osmosis ‘ua.’: lásd még: ozmo-2 | -ózis (folyamatra utaló toldalék)

applikábilis

  • alkalmas, alkalmazható
  • latin applicabilis ‘ua.’, lásd még: applikál
A oxidál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

arcus

szeánsz

  • spiritiszta összejövetel, szellemidézés
  • bizalmas ülés, összejövetel, értekezlet
  • francia séance ‘ülés’ ← seoir ‘ül’ ← latin sedere ‘ül, ülésezik’
  • lásd még: szedál

fragilis

concetto

kiejtése: koncsettó
  • irodalom a barokk irodalom, főleg a költészet stíluseszköze, bonyolult költői képekbe illesztett, meghökkentő kontrasztokat egyesítő gondolatalakzat
  • olasz, ‘ua.’, tkp. ‘fogalom, ötlet’ ← latin conceptus ‘fogalom’, lásd még: konceptus
  • lásd még: conceit

antropometrikus

  • tudomány az emberméréstan körébe tartozó, azon alapuló, arra vonatkozó
  • angol anthropometric ‘ua.’, lásd még: antropometria

bitonalitás

  • zene kéthangneműség
  • tudományos latin bitonalitas ‘ua.’, lásd még: bitonális

infra-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) alacsonyabb, valamin aluli, inneni
  • alul
  • a vörösön inneni fénnyel (infravörös) kapcsolatos
  • latin, ‘alant, alatt’

kantele

  • zene fogólap nélküli, citeraszerű finn népi hangszer
  • finn, ‘ua.’

dekompozíció

  • felbomlás, szétesés, zűrzavar
  • felbontás, szétbontás
  • német Dekomposition ‘ua.’, lásd még: dekomponál

antagonizmus

  • lényegi, áthidalhatatlan ellentét
  • ellenséges viszony, szembenállás
  • német Antagonismus ‘ua.’, lásd még: antagonista, -izmus

konszonáns

  • főnév nyelvtan mássalhangzó, csak egy magánhangzóval együtt hangoztatható hang
  • melléknév zene egybehangzó, összecsengő, összhangzatos
  • latin consonans, consonantis ‘együtt hangzó, egybehangzó, összhangzatos’, lásd még: konszonál

lexikon

  • tudomány egyetemes vagy szakmai jellegű, betűrendes ismerettár
  • + szótár
  • német Lexikon ‘ua.’ ← görög lexikon (biblion) ‘szótár’, tkp. ‘szó(könyv)’ ← lexikosz ‘szavakkal kapcsolatos’ ← lexisz, tkp. leg-szisz ‘beszéd, szó’ ← legó ‘beszél’
  • lásd még: lexika

excisio