elhitet szinonimái

ige
  • bebeszél (bizalmas), bemesél, szuggerál, bedumál (szleng), megetet (szleng), bead (valakinek valamit) (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vonatkozólag

határozószó
  • nézve, kapcsolatban (valamivel), illetőleg (valamit), illetően

szétmorzsol

ige
  • összemorzsol, szétzúz, összezúz, porrá zúz, porrá őröl
  • (könnyet): eldörzsöl, szétdörzsöl
  • tönkrever, szétver, széjjelver, megsemmisít, elpusztít, felőröl
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elhitet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elbódul

ige
  • eltompul, elkábul, elszédül, megmámorosodik, megittasodik, megrészegül, elrészegedik (tájnyelvi), berészegül (tájnyelvi), elgunnyad (régies)
  • (tájnyelvi): eltéved, elbódorog (tájnyelvi)

csuk

ige
  • becsuk, zár, bezár, összezár, lelakatol, bereteszel, ráfordítja a kulcsot, bedugaszol, lepecsétel, plombál, beszögez, elrekeszt, eltorlaszol, eltöm

csináltatott

melléknév
  • készíttetett, rendelésre készült, mértékre készült, mérték szerint készült (bizalmas), rendelt, mondvacsinált (régies)

bosszú

főnév
  • bosszúállás, megtorlás, elégtétel, retorzió, revans (idegen), leszámolás, szankció
  • bosszúvágy
  • dac, bosszantás, trucc (bizalmas)

elévül

ige
  • hatályát veszti, (határidő) lejár
  • (régies): kiöregszik, elidősül

elszabadul

ige
  • elmenekül, elfut, megszökik, meglép (bizalmas), elszelel, elillan Sz: a távozás hímes mezejére lép
  • (indulat): kitör, kirobban, fellobban, felgerjed, felébred

máz

főnév
  • glanc (bizalmas), glazúr (tájnyelvi)
  • zománc, lakk, lakkozás, fénymáz, firnisz (tájnyelvi), firnájsz (tájnyelvi), kence, politúr (idegen)
  • cukorbevonat, cukorjég, cukormáz
  • (bizalmas): arcfesték, rúzs, kence (tréfás), vakolat (tréfás), smink, make up (idegen)
  • külszín, külcsín (választékos), kinézés, külső, megjelenés
  • hazugság, álca(választékos)

bekerül

ige
  • belekerül
  • bejut, bemegy, behatol, benyomul, beférkőzik, befurakodik
  • bevetődik, betéved, becseppen

becsomagol

ige
  • beburkol, begöngyöl, bebugyolál, bebagyulál (tájnyelvi), bepólyál, bepólyáz, becsavar, beteker, betakar, bebónyál (tájnyelvi), bebókáz (tájnyelvi), bebongyol (tájnyelvi), bepongyolál (tájnyelvi)
  • berak, bepakol, összecsomagol

benzinkút

főnév
  • töltőállomás, üzemanyagtöltő állomás, benzintöltő állomás, üzemanyag-felvevő állomás (szaknyelvi)

eltűr

ige
  • tűr, megtűr, elvisel, kiáll, kibír, elszenved, elszível (választékos), tolerál, elnéz (hibát), szemet huny (valami felett), lenyel (bizalmas) Sz: lenyeli a békát (bizalmas); lenyeli a keserű pirulát; jó képet vág (valamihez)

eszméletlenség

főnév
  • önkívület, eszméletvesztés, paroxizmus (szaknyelvi), ájulás, aléltság, kóma (szaknyelvi), kollapszus (idegen), bódultság, kábulat, bódulat

gyaloglás

főnév
  • séta, vándorlás, túra, kirándulás, kószálás, csatangolás, barangolás, menés, járás, járkálás

fertelmes, förtelmes

melléknév
  • utálatos, undorító, undok, gyalázatos, rút, iszonyú, iszonyatos, irtóztató, visszataszító, ocsmány, csömörletes (régies)
  • (régies): buja, parázna

elhuny

ige
  • (választékos): meghal, elhalálozik, eltávozik, elhal (régies), halálát leli, elmegy (bizalmas), elpihen (választékos), exitál (szaknyelvi) Sz: jobblétre szenderül; kiadja a lelkét; elköltözik a másvilágra; eltávozik az élők sorából; alulról szagolja az ibolyát
  • (tűz) (régies): kihuny, kialszik, elhamvad

elandalodik

ige
  • elandalog, elmereng, elábrándozik, álmodozik

előképző

főnév
  • előkészítő, alapozó

felzaklat, fölzaklat

ige
  • felkavar, felbolygat, megbolygat, feldúl, felizgat, felingerel, felturkál (választékos), kihoz a sodrából, izgalomba hoz, felidegesít, nyugtalanít

elkövetkező

melléknév
  • következő, azutáni, későbbi, jövendő, jövő, eljövendő, küszöbönálló, közelgő

darabont

főnév
  • őr, hajdú

elpályázik

ige
  • elmegy, elindul, elvitorlázik

ferde

melléknév
  • rézsútos, rézsút, lejtős, átlós, diagonális, dőlt, srég (bizalmas), görbe, harántos, harántékos (tájnyelvi), csálé, félszeg (régies), kajla (tájnyelvi), csapinós (tájnyelvi), finta (tájnyelvi), kajsza (tájnyelvi), keszegoldalas (tájnyelvi)
  • helytelen, hamis, kínos, fonák, visszás, torz, elferdített