elandalodik szinonimái

ige
  • elandalog, elmereng, elábrándozik, álmodozik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vincellér

főnév
  • szőlőműves, budár (tájnyelvi)

lecsendesedik

ige
  • megnyugszik, lecsillapodik, alábbhagy, lenyugszik
  • elhallgat, elül, lecsihad (tájnyelvi), akrándik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elandalodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egész II.

határozószó
  • egészen, teljesen, igen, nagyon

csellózik

ige
  • gordonkázik, kisbőgőzik, violincellózik
  • (szleng): mosogat

cókmók

főnév
  • csomag, batyu, felszerelés, holmi, málha, pakk, poggyász, caklipakli (bizalmas), cucc (bizalmas), hóbelevanc (bizalmas), celecula (tájnyelvi), cakompakk (tájnyelvi), himihumi (tájnyelvi), motyó (bizalmas), retyerutya (tájnyelvi), bugyorka (tájnyelvi), celebula (tájnyelvi), cipelék (tájnyelvi), egyetmás (tájnyelvi), betyárbútor (régies)

biléta

főnév
  • (tájnyelvi): belépőjegy, jegy, menetjegy
  • vámcédula, cédula, bárca, levélke
  • (tájnyelvi): jelvény, kitüntetés

egyszer-másszor

határozószó
  • egyszer-máskor (régies), néha, néha-néha, néhanapján, néhanap, nagy néha, időnként, ritkán, nagy ritkán, kivételesen, alkalomadtán, alkalmilag, esetenként, némelykor, egynémelykor, némelynap, olykor, olykor-olykor, véletlenül, imitt-amott, hébe-hóba, hébe-korba, elvétve, egyedszer-egyedszer (tájnyelvi)

elmaradás

főnév
  • lemaradás, késedelem, hátralék, restancia (bizalmas), hiányzás, távollét, mulasztás

lusta

melléknév
  • tunya, rest, henye, lomha, naplopó, renyhe, tohonya, lajhár, tespedt, semmittevő, semmirekellő, tétlen, dologtalan, munkátlan, dologkerülő, munkakerülő, császárlustája (tájnyelvi), langallóleső (tájnyelvi), lazsa (tájnyelvi), szuszma (tájnyelvi) Sz: a dolognak a könnyebb végét keresi; addig alszik, míg a hasára nem süt a nap; a föld terhe; annak jó volna, hogy Bécsbe a vásárra tetűt hajtson; aratás idején megfagy a munkában; billeg-ballag, meg-megáll; büdös neki a munka; egész nap a háti bőrön; elmenne a munka temetésére; este virrad neki; fázik, mikor búzát arat; friss, mint az ólommadár az iszapban; fürge, mint a döglött sajtkukac; hasára süt a nap; jó lenne tetűpásztornak; kutyavér van benne, mint a palócban; lusta, mint a dög; lusta, mint a lajhár; magával hordozza a széket; megkergette a varasbéka; nem öli meg az ördögöt; nem tér a dolog a nyakába; nem töri össze a hámfát; nyámmog, mint az ökör a sásos szénán; olyan friss, mint a pépbe esett légy; serény, mint a malom legalsó köve; sír a kezében a munka; tavaszi idejét az ágyban elhenyélte, őszit ispotályban örömest töltötte; tegnapi sár a csizmáján; többet dolgozna két nap, mint egy nap; vasszöget vár, mint a bivaly
  • hétalvó, álmos, álomszuszék, álomtáska (tájnyelvi), aluszékony, álomkóros, Mátyás lustája
  • (lépés): lomha, nehézkes, kényelmes, komótos (bizalmas)

balzsam

főnév
  • kenőcs, kenet, gyógyír, ír, orvosság
  • (lelki) vigasz, enyhülés, enyh (régies)

augusztus

főnév
  • nyárutó, Kisasszony hava (régies)

befordul

ige
  • bekanyarodik, behajt, bevág, becsap, bemegy, bejön, belép, betér, betoppan, beállít, beköszön, betámít (tájnyelvi)
  • falnak fordul
  • belefordul, bedől, beledől, beborul, beleborul, beleesik, belepottyan, belehuppan, belezuhan, beleszédül, beletántorodik, bekavarodik (tájnyelvi), beserül (tájnyelvi), betekeredik (tájnyelvi)

előhoz

ige
  • megemlít, említ, szóba hoz, felvet, előáll (valamivel), előhozakodik (valamivel), felhoz, kimond, javasol, előszámlál, közzétesz

enervált

melléknév
  • búskomor, életunt, fásult, bágyadt, letargikus, deprimált, depressziós, kimerült, elgyengült, ideggyenge, erőtlen, energiátlan, fáradt, mísz

gázrezsó

főnév
  • rezsó, gázfőző, gázfőzőlap, gázforraló, gázmelegítő, gázégő

felolvas, fölolvas

ige
  • elolvas, előad, prelegál (idegen)
  • (régies): megszámlál
  • (tájnyelvi): felszed, felszedeget

elás

ige
  • elhantol, elföldel, eltemet, elkapar, eláj (tájnyelvi), temet, elvermel, vermel
  • (elássa magát): elzárkózik, bezárkózik, begubózik, elvonul, félrevonul, eltemetkezik, penészedik (valahol)

ecet

főnév
  • ecetsav, borecet, acetum (idegen), bundalé (tájnyelvi)
  • lőre (tájnyelvi), vinkó, csiger (tájnyelvi)

elhullat

ige
  • elszór, elhint, elejt, elpotyogtat
  • elveszít, elhagy, elhány, levet, vedlik, kivetkőzik (régies) Sz: hullatja, mint a tót a miatyánkot

feljegyzés, följegyz

főnév
  • szöveg, jegyzet, irat, írás, jegyzék, emlékeztető, pro memoria (idegen), memó (bizalmas), észrevétel, jelentés, beszámoló, akta, jegyzőkönyv, nyilvántartás, beadvány, felrovás (régies), följelelés (régies), rovátos (régies), annotáció (szaknyelvi), notícia (idegen), regisztrátum (szaknyelvi)
  • napló, emlékirat, memorandum (idegen), memoár (választékos), diárium (régies)

elégszer

határozószó
  • kellő számban
  • sokszor, gyakran

csibész

főnév
  • csirkefogó, gazember, gazfickó, gézengúz, kópé, himpellér, imposztor (régies), pernahajder, pokolravaló, jómadár, jó firma, kapcabetyár, ebadta, máriásadta (tájnyelvi), ganef (szleng), gauner (bizalmas), mihaszna, semmirekellő, senkiházi, lókötő, aszfaltbetyár, lacibetyár (tájnyelvi)
  • (gyerek): rosszaság, rosszcsont, rosszposztó, ördögfióka, ördögfattya (tájnyelvi), utcagyerek, utcakölyök, anyaszomorító, kutyanáció (tájnyelvi), ebugatta (tájnyelvi)

elkótyavetyél

ige
  • elveszteget, eltékozol, elfecsérel, elpazarol, elpocsékol, elherdál, elprédál, elharácsol (régies)
  • (régies): elárverez, licitál

félmúlt

főnév
  • aligmúlt (régies)
  • elbeszélő múlt (szaknyelvi)