elévül szinonimái

ige
  • hatályát veszti, (határidő) lejár
  • (régies): kiöregszik, elidősül

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csattan

ige
  • cserdül, csattanít (tájnyelvi), csetten, pattan, durran, dörren, csörren, dördül, pukkan, rittyen (régies)
  • cuppan (csók)

lobogó II.

főnév
  • zászló
  • trikolór (idegen)
  • (tájnyelvi): szalag, szalagcsokor, masni (bizalmas), masli (tájnyelvi), pántlika, galand (tájnyelvi), slejfni (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elévül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

éhínség

főnév
  • éhezés, éhség, kiéhezettség, koplalás, böjt, böjtölés, nélkülözés, nyomor, nyomorgás, szegénység, szűkölködés, ínség, hét szűk esztendő

csókol

ige
  • csókolgat, csókdos (bizalmas), puszil (bizalmas), puszilgat (bizalmas), csőröz (szleng), pusszant (szleng), smárol (szleng), smacizik (szleng), pusziz (régies, bizalmas), apol (régies), édesel (régies), csócsil (tájnyelvi)
  • szeretkezik, ölel, ölelkezik

csendül

ige
  • kondul, szól, hangzik, cseng, peng, csilingel, kolompol, kong, zeng, zendül

bolthajtás

főnév
  • boltozat, boltív, árkád, arcus (idegen), bógni (szaknyelvi)

eledel

főnév
  • ennivaló, élelem, étel, táplálék, étek (választékos), élemény (régies), élés (régies), elemózsia, harapnivaló, betevő falat (bizalmas), tápszer, koszt (bizalmas), kaja (szleng), bakáta (tájnyelvi)

előtér

főnév
  • bejárat, előszoba, előcsarnok, előterem (régies), tornác, terasz, veranda, hall, csarnok, foyer (idegen), kapuszín (régies), gádor (tájnyelvi), pitvar
  • peron

marhaság

főnév
  • hülyeség, ostobaság, bolondság, butaság, zöldség (bizalmas), sületlenség, zagyvaság, badarság, balgaság, őrültség, képtelenség, dőreség, ökörség (durva), szamárság, csacsiság, baromság (durva), állatság (durva)
  • tréfa, vicc, hülyéskedés

befogad

ige
  • magába zár
  • magába fogad, felfog, megért, felér ésszel, appercipiál (idegen), recipiál (idegen)
  • szállást ad, elszállásol, otthont ad, hajlékot ad, elhelyez, odavesz, elkvártélyoz (régies), menedéket nyújt, becsap (tájnyelvi), beprimil (tájnyelvi)
  • bevesz, beenged, iktat, inkorporál (idegen)
  • (tájnyelvi): megfogad, felfogad, szolgálatba fogad

báránypirosító

főnév
  • alkanna, homoki pirosító, lánypirosító, pirosítógyökér

beleolvad

ige
  • belefolyik
  • egybeolvad (valamivel), belevész (valamibe), belemosódik (valamibe)
  • beolvad, asszimilálódik
  • egyesül, fuzionál

elszalad

ige
  • elfut, elrohan, elrobog, megszalad, elszökik, elillan, elinal, eliramlik, eliramodik, elkotródik, elnyargal, ellohol, elmenekül, eltűnik, kereket old, nyaka közé szedi a lábát, ellép, megfut, megfutamodik, futásban keres menedéket, elpárolog (bizalmas), meglép (bizalmas), kilő (bizalmas), meglóg (bizalmas), elugrik (bizalmas), megugrik (bizalmas), eliszkol, elinócol (tájnyelvi), elkotringol (tájnyelvi), elpitlikel (tájnyelvi), elpustol (tájnyelvi), ellencel (tájnyelvi), elpusztol (tájnyelvi), dobbant (szleng), lelécel (szleng), megpattan (szleng), elspurizik (szleng) Sz: a lábára bízza életét, nem a karjára; a sarkával fenyeget (valakit); eloldja a kereket; eloldja a cigánykereket; fel sem fűzhette a bocskorát; felköti a nyulak bocskorát; felszíjazza a bocskorát; hátat ad; illára veszi a dolgot; jól felszedi a kapcát; nyúllá válik; száz vitézt is hajt maga után; viszi a büdöset
  • (idő): elfut, elsuhan, elmúlik, eltelik, elröppen, elszáll

értelmez

ige
  • interpretál, magyaráz, megmagyaráz, megértet, kommentál, megvilágít, kifejt, tolmácsol, (Bibliát) exegetál (szaknyelvi), vesz (valaminek), felfog (valaminek)
  • meghatároz, definiál, leír

görcsöl

ige
  • (tájnyelvi): csomóz, köt
  • csikar, görcsözik (tájnyelvi)

felvetődik, fölvetőd

ige
  • felszínre kerül, felszínre bukkan, felveszi magát (tájnyelvi)
  • felmerül, szóba kerül, szóba jön, előkerül, előjön, megemlítődik

elfásult

melléknév
  • fásult, egykedvű, érzéketlen, szenvtelen, közönyös, közömbös, apatikus, eltompult, unott, életunt, blazírt
  • kiégett, reményvesztett, megcsömörlött, kifáradt, kimerült

egyszer-másszor

határozószó
  • egyszer-máskor (régies), néha, néha-néha, néhanapján, néhanap, nagy néha, időnként, ritkán, nagy ritkán, kivételesen, alkalomadtán, alkalmilag, esetenként, némelykor, egynémelykor, némelynap, olykor, olykor-olykor, véletlenül, imitt-amott, hébe-hóba, hébe-korba, elvétve, egyedszer-egyedszer (tájnyelvi)

elmesél

ige
  • elmond, elbeszél, előad, leír, újságol, lefest, ecsetel, vázol, elregél, kifecseg, kibeszél, fellebbenti a fátylat, elhíresztel, továbbad, kitereget (bizalmas), kikürtöl (bizalmas), közhírré tesz, fűnek-fának elmond, felelevenít, beszámol

felszentel, fölszent

ige
  • megszentel, szentesít, szentel, ordinál (idegen), felken (régies), megken, megtisztít
  • felavat

elhitet

ige
  • bebeszél (bizalmas), bemesél, szuggerál, bedumál (szleng), megetet (szleng), bead (valakinek valamit) (szleng)

csörög

ige
  • szól, zörög, berreg, csörömpöl, zakatol, csönget, csikorog
  • csobog, csörgedez
  • kelepel, cserreg-berreg (tájnyelvi), csörög-börög (tájnyelvi), barcag (tájnyelvi)
  • (bizalmas): telefonál, telcsizik (bizalmas)
  • (szleng): táncol, lötyög (bizalmas), pörög, ráz (szleng), riszál (szleng), zötyög (szleng)

előír

ige
  • elrendel, rendelkezik, utasít, utasítást ad, megkövetel, megkíván, elvár, meghatároz, megállapít, megszab, kimond, kiköt, kijelöl, megjelöl, parancsol, előirányoz, kiró, törvénybe iktat, szabályoz, felszólít, kötelez
  • felír, javasol, meghagy

felülmúl, fölülmúl

ige
  • lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), legyőz, megelőz, megszégyenít (választékos), túltesz (valakin), túlszárnyal, túlragyog, elhomályosít, elhalványít, überol (szleng)
  • meghalad, túlhalad