csuk szinonimái

ige
  • becsuk, zár, bezár, összezár, lelakatol, bereteszel, ráfordítja a kulcsot, bedugaszol, lepecsétel, plombál, beszögez, elrekeszt, eltorlaszol, eltöm

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

turzás

főnév
  • félsziget, zátony, lidó
  • földtúrás, próbaásás (szaknyelvi)

mézes

melléknév
  • megmézezett, édesített, cukros, édes, mézédes
  • ragadós, tapadós
  • mézesmázos, édeskés, csöpögős, émelygős, szirupos, nyájas, hízelgő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csuk szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

cseppkő

főnév
  • sztalaktit, sztalagmit, csepegőkő (régies)

bizonyosság

főnév
  • meggyőződés, bizonyság (régies)

betolakodó

melléknév, főnév
  • behatoló, betörő, birtokháborító, agresszor

bajnok

főnév
  • győztes, nyertes, győző, nyerő, az első, hérosz, matador, sampion (idegen), király (szleng)
  • (régies): bajvívó, harcos, hős, vitéz, levente (régies), viador
  • (választékos): védelmező, szószóló

csókol

ige
  • csókolgat, csókdos (bizalmas), puszil (bizalmas), puszilgat (bizalmas), csőröz (szleng), pusszant (szleng), smárol (szleng), smacizik (szleng), pusziz (régies, bizalmas), apol (régies), édesel (régies), csócsil (tájnyelvi)
  • szeretkezik, ölel, ölelkezik

dukál

ige
  • (valakinek valami): megillet, jár, kijár
  • illik, szokásos, járja

küllem

főnév
  • külső, exteriőr (idegen), megjelenés, kiállás, kinézet, kinézés, fizimiska

államalapítás

főnév
  • országalapítás

alakváltozat

főnév
  • alakpár, dublett (szaknyelvi)
  • allomorf (szaknyelvi)

animál

ige
  • buzdít, lelkesít, bátorít, biztat, élénkít

égi

melléknév
  • mennyei, túlvilági, földöntúli, éteri, szeráfi, szerafikus, angyali, édeni, paradicsomi, isteni, testetlen, légies, finom, átszellemült, természetfeletti, emberfölötti, lelki, szellemi, magasabb rendű, felsőbb rendű, halhatatlan, szent
  • (választékos): magasztos, fenséges, magasröptű

elfér

ige
  • belefér (valamibe), eltér (tájnyelvi)
  • elkél, szükséges
  • megfér, összefér

feltáratlan, föltára

melléknév
  • rejtett, lappangó, latens (idegen)
  • titkolt, leplezett, palástolt

erőpróba

főnév
  • mérkőzés, viadal, vetélkedés, versengés, verseny, ujjhúzás

csupasz

melléknév
  • meztelen, mezítelen, anyaszült meztelen, ruhátlan, pőre, pucér, fedetlen, csóré (tájnyelvi), purdé (tájnyelvi)
  • pelyhetlen, tollatlan, szőrtelen, tar, szár (régies), kopasz, köpesz (tájnyelvi)
  • kopár, tar, leveletlen, lombtalan, kietlen, puszta(régies)

csellózik

ige
  • gordonkázik, kisbőgőzik, violincellózik
  • (szleng): mosogat

díszvacsora

főnév
  • bankett, díszlakoma (régies), társasvacsora, estély, fogadás

érdekelt

melléknév, főnév
  • érintett, részjogosult, részes, résztvevő

deformálódik

ige
  • torzul, eltorzul, megvetemedik, elcsúful, elformátlanodik, elalaktalanodik

bojt

főnév
  • rojt, pamacs, pompon, csömbök (tájnyelvi), bakló (tájnyelvi)
  • (régies): oltóág, csemete

dögtér

főnév
  • dögtemető, sintértelep

erkölcsös

melléknév
  • erényes, tisztességes, feddhetetlen, becsületes, jámbor, igaz, makulátlan, morális, etikus
  • szeplőtlen, ártatlan
  • (tájnyelvi): csökönyös (ló), önfejű, makacs, veszekedős (személy)