elhuny szinonimái

ige
  • (választékos): meghal, elhalálozik, eltávozik, elhal (régies), halálát leli, elmegy (bizalmas), elpihen (választékos), exitál (szaknyelvi) Sz: jobblétre szenderül; kiadja a lelkét; elköltözik a másvilágra; eltávozik az élők sorából; alulról szagolja az ibolyát
  • (tűz) (régies): kihuny, kialszik, elhamvad

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tea

főnév
  • csája (bizalmas)
  • teadélután, uzsonna

szívbénulás

főnév
  • szívszélhűdés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elhuny szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elbukik

ige
  • (tájnyelvi): megbotlik, elbotlik, elesik, hasra esik, elvágódik, elterül, elborul, eldől
  • vereséget szenved, alulmarad, kudarcot vall, veszít
  • (játékból) kiesik
  • megbukik, elhasal
  • (tájnyelvi): elesik (valamitől), csalódik, pórul jár
  • megesik, teherbe esik
  • (régies): alábukik, alámerül

csupasz

melléknév
  • meztelen, mezítelen, anyaszült meztelen, ruhátlan, pőre, pucér, fedetlen, csóré (tájnyelvi), purdé (tájnyelvi)
  • pelyhetlen, tollatlan, szőrtelen, tar, szár (régies), kopasz, köpesz (tájnyelvi)
  • kopár, tar, leveletlen, lombtalan, kietlen, puszta(régies)

csipeget

ige
  • csipdes, szemelget, csiperész (tájnyelvi), eszeget(szleng)

botor

melléknév
  • balga, balgatag, ostoba, buta, nehézfejű, esztelen, dőre, oktalan, oktondi, badar, bárgyú, bamba, hülye, balyóka (tájnyelvi)

elfásult

melléknév
  • fásult, egykedvű, érzéketlen, szenvtelen, közönyös, közömbös, apatikus, eltompult, unott, életunt, blazírt
  • kiégett, reményvesztett, megcsömörlött, kifáradt, kimerült

elszállítás

főnév
  • elvitel, elfuvarozás, elhordás, továbbítás, eltakarítás

mechanikus I.

melléknév
  • erőművi (régies), gépi, önműködő, automata
  • gépies, ösztönös, ösztönszerű
  • lélekölő, lélektelen, érdektelen, mechanisztikus (idegen)

bekísér

ige
  • bevezet, betessékel, beenged
  • bevisz, előállít, őrizetbe vesz, letartóztat

becsületszó

főnév
  • becsszó (bizalmas), parola (régies), bizonyszó (tájnyelvi)

beolvas

ige
  • bemond (híreket)
  • odamondogat, szemére hány, felró (valakinek valamit), fejére olvas (valamit), fejéhez vág, megmondja a magáét, odamond, megmossa a fejét, kipakol

elül

ige
  • átül
  • elüldögél, megül, eltanyázik (tájnyelvi)
  • elcsendesedik, lecsillapodik, enyhül, alábbhagy, csitul, elpihen (választékos), elnyugszik (választékos), abbamarad, elhallgat, (zaj) elhal, (szél) eláll

észrevétel

főnév
  • megjegyzés, megállapítás, reflexió, hozzászólás, felszólalás, vélemény, kommentár, meglátás, fölismerés, obszerváció (régies), értelmezés, interpretáció, reklamáció
  • adalék

gyámhatóság

ige
  • gyámügy (bizalmas), árvaszék

feslik

ige
  • bomlik, foszlik, szakad, szétmegy, keshed (tájnyelvi)
  • (virág, rügy): nyílik, kibomlik, hasad (választékos), kipattan, fakad, fejlik (régies), bontakozik

eligazít

ige
  • rendbe tesz, megigazít, elrendez
  • elintéz, elrendez, rendbe hoz, megold, tisztáz, helyrepofoz (bizalmas), intézkedik, helyrehoz, elsimít, eltussol
  • utat mutat, útbaigazít, elirányít, küld

elás

ige
  • elhantol, elföldel, eltemet, elkapar, eláj (tájnyelvi), temet, elvermel, vermel
  • (elássa magát): elzárkózik, bezárkózik, begubózik, elvonul, félrevonul, eltemetkezik, penészedik (valahol)

előle

határozószó
  • tőle

fene I.

főnév
  • nyavalya, nyavalyakórság, kórság, frász (bizalmas), frászkarika, görcs (tájnyelvi), guta (tájnyelvi), ragya (tájnyelvi), rosseb, franc, ördög, pokol, patvar, manó, kánya, macska, szösz, nehézség
  • (régies): fekély, gennyes seb

ellátogat

ige
  • (valakihez): elmegy, eljön, felkeres, elnéz, vizitel (választékos), tiszteletét teszi (valahol), elzarándokol, benéz, beugrik, felugrik, elkuttyanik (tájnyelvi)

dátum

főnév
  • dátumozás, keltezés, kelet
  • időpont

elpiszkolódik

ige
  • bepiszkolódik, elmocskolódik, elpiszkozik (tájnyelvi), elszurtosodik, beszennyeződik, elszennyeződik, elszennyesül (tájnyelvi), eldögél (tájnyelvi)

férfifodrász

főnév
  • borbély, figaró (régies), hasvakaró (pejoratív), koszkaparó (tréfás)