eszméletlenség szinonimái

főnév
  • önkívület, eszméletvesztés, paroxizmus (szaknyelvi), ájulás, aléltság, kóma (szaknyelvi), kollapszus (idegen), bódultság, kábulat, bódulat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

előőrs

főnév
  • elővéd, előhad
  • őrjárat, járőr, őrszem, patrul (régies)
  • élcsapat, előharcos, úttörő

zuhanás

főnév
  • esés, hullás, potyogás, pottyanás
  • csökkenés, romlás, apadás, hanyatlás
  • elvágódás, elbukás, elesés, bukás
  • zuhanórepülés, bukórepülés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eszméletlenség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

epigramma

főnév
  • sírfelirat, xénia (szaknyelvi)

elfér

ige
  • belefér (valamibe), eltér (tájnyelvi)
  • elkél, szükséges
  • megfér, összefér

elbódul

ige
  • eltompul, elkábul, elszédül, megmámorosodik, megittasodik, megrészegül, elrészegedik (tájnyelvi), berészegül (tájnyelvi), elgunnyad (régies)
  • (tájnyelvi): eltéved, elbódorog (tájnyelvi)

délutáni

melléknév
  • ebéd utáni (bizalmas)

értelmez

ige
  • interpretál, magyaráz, megmagyaráz, megértet, kommentál, megvilágít, kifejt, tolmácsol, (Bibliát) exegetál (szaknyelvi), vesz (valaminek), felfog (valaminek)
  • meghatároz, definiál, leír

feléled, föléled

ige
  • magához tér, újjáéled, életre kel, újjászületik, felocsúdik, felserken (régies), felél (régies), feltenyészedik (tájnyelvi) Sz: új életre támad; visszatér belé az élet
  • felélénkül, felelevenedik, megélénkül, megelevenedik
  • felfrissül, erőre kap, felüdül, kivirul, kedvre kap
  • fellobban, fellángol, (tűz) feltámad

mérséklődik

ige
  • alábbhagy, alábbszáll, csillapodik, szelídül, csöndesedik, letompul, csökken, lelohad, elhalkul, kisebbedik, gyöngül, lassul, hanyatlik, visszaesik, megcsappan, enyhül, fogy, apad

cakk

főnév
  • fog, fogazás, csipkézés
  • (régies): hajhullám, hajfürt
  • cangli (tájnyelvi)

buggyos

melléknév
  • puffos, bő

cuppog

ige
  • szortyog, tocsog, locsog, vartyog (tájnyelvi), csemcseg (tájnyelvi), csicsog (tájnyelvi), laspog (tájnyelvi), lepcseg (tájnyelvi)

felhőkarcoló

főnév
  • toronyház
  • (tájnyelvi): nagyra nőtt, égbe nyúló

fiatalság

főnév
  • fiatalkor, ifjúkor, kamaszkor
  • ifjúság, a fiatalok

hímzés

főnév
  • kézimunka, dísz, hímvarrás (régies)

gyerekmese, gyermekm

főnév
  • ámítás, félrebeszélés

észrevétel

főnév
  • megjegyzés, megállapítás, reflexió, hozzászólás, felszólalás, vélemény, kommentár, meglátás, fölismerés, obszerváció (régies), értelmezés, interpretáció, reklamáció
  • adalék

enervált

melléknév
  • búskomor, életunt, fásult, bágyadt, letargikus, deprimált, depressziós, kimerült, elgyengült, ideggyenge, erőtlen, energiátlan, fáradt, mísz

fegyelmezetlen

melléknév
  • neveletlen, szertelen, rakoncátlan, csintalan, pajkos, zabolátlan, féktelen, szilaj, rendetlen, fékevesztett, engedetlen, szófogadatlan, kamaszos, anarchikus, deviáns (szaknyelvi), dezorganizált (idegen), kafra (tájnyelvi)

gyaláz

ige
  • szid, szidalmaz, becsmérel, káromol, mocskol, piszkol (tájnyelvi), pocskondiáz, sárral dobál, pocskol (tájnyelvi), ócsárol, sérteget, szapul, rágalmaz, csepül, patvaroz (régies), dehonesztál (idegen), simfel (idegen), simpfel (idegen), diffamál (idegen), bemocskol, befeketít, rossz hírbe kever, a becsületébe gázol Sz: leszedi róla a szenteltvizet; egy krajcár ára becsületet se hagy rajta

ez-az

névmás
  • mindenféle, egyveleg, vegyes felvágott (bizalmas), keverék, kevercs (régies)
  • zagyvalék, mismás, himihumi (tájnyelvi)

elhelyezkedés

főnév
  • helyzet, fekvés, beosztás, körülmény, konfiguráció (szaknyelvi), testtartás, póz, testhelyzet
  • állás, munka, hivatal, munkavállalás

felad, fölad

ige
  • felnyújt, ráad, felsegít
  • postáz, postára ad, bedob, elküld, továbbít, expediál (szaknyelvi), utalványoz, átutal
  • feljelent, elárul, beárul, besúg, bevádol, bemárt, beköp (szleng), denunciál (idegen), bead (régies), elvádol (tájnyelvi), vámliz (szleng), befúj (szleng), feldob (szleng)
  • felhagy (valamivel), lemond (valamiről), megválik, abbahagy, leszokik (valamiről), eláll (valamitől), bedobja a törülközőt (szleng), kiszáll(valamihez)(valami mellett)
  • felszolgál, feltálal, szervíroz

gyengeelméjű

melléknév, főnév
  • bolond, hibbant, agyalágyult, félkegyelmű, elmegyenge, beszámíthatatlan, féleszű, félcédulás, félnótás, fogyatékos, tökéletlen, ütődött (bizalmas), hígeszű (durva), hígvelejű, idióta, hülye, őrült, együgyű
  • kretén (szaknyelvi), debilis (szaknyelvi), imbecillis (szaknyelvi)