kriptogén jelentése

  • tudomány rejtett eredetű
  • német kryptogen ‘ua.’, lásd még: kripto-, -gén

További hasznos idegen szavak

áspis

  • állattan mérges kígyó
  • bizalmas házsártos nőszemély
  • latin aspis ‘vipera’ ← görög aszpisz ‘ua.’

in genere

  • általában
  • latin, ‘ua.’: in ‘-ban’ | genus, generis ‘nemzetség, nem’
A kriptogén és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

chambertin

kiejtése: samberten
  • burgundi vörösborfajta
  • francia, ‘ua.’ ← Gevry-Chambertin község, a termőhely nevéről

szolidaritás

  • kölcsönös kötelesség- és segítségvállalás közös érdekek alapján
  • összetartás, bajtársiasság, közösségvállalás
  • francia solidarité ‘ua.’, eredetileg ‘kölcsönös biztosítási társulás a 15. századi Franciaországban’ ← latin in solidum ‘az egészért, mindenkiért (vállalt felelősség)’, lásd még: szolidáris

sarmőr

grádus

  • fokozat, rang
  • fizika fok mint mértékegység
  • nyelvtan a melléknév valamelyik foka (alap-, közép-, felső-) a latin grammatikában
  • zene fok, hangfok
  • latin gradus ‘ua.’, tkp. ‘lépcső(fok)’ ← gradi ‘lép’
  • lásd még: gradáció

antidialektikus

  • filozófia a dialektikát mellőző, annak elveivel ellentétes
  • lásd még: anti-, dialektikus

subiectum

kiejtése: szubjektum
  • nyelvtan alany
  • tudományos latin, ‘ua.’, lásd még: szubjektum

monogynia

carotis

kiejtése: karotisz
  • anatómia nyaki verőér, melynek elszorítása eszméletvesztést idéz elő
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← görög karótisz ‘ua.’ ← karoó ‘elkábít’

integritás

  • politika sértetlenség, területi csorbítatlanság
  • feddhetetlenség, becsület, jellemszilárdság
  • latin integritas ‘ua.’, lásd még: integer

exilium

  • száműzés, száműzetés
  • latin, tkp. exsilium ‘ua.’ ← ex- ‘ki, kívül’ | (?) sidere ‘letelepszik’

paleoökológia

  • biológia a földtörténeti korok állatainak és növényeinek életmódját kutató résztudomány
  • lásd még: paleo-, ökológia