katatónia jelentése

  • orvosi hasadásos elmezavart kísérő mozgási zavar, megmerevedés
  • tudományos latin catatonia ‘ua.’ ← görög katatonosz ‘(teljesen) megfeszült’: kata- ‘le, át, teljesen’ | teinó ‘feszít’

További hasznos idegen szavak

deviáció

  • hajózás, repülés elhajlás, eltérés (mágnestűé a földrajzi északtól, hajóé a kitűzött iránytól)
  • fizika a prizmából kilépő fénysugárnak az eredeti iránytól való eltérése fokokban kifejezve
  • biológia az öröklött tulajdonságoktól való eltérés az egyedfejlődés során
  • elferdülés, eltévelyedés
  • latin deviatio ‘letérés, eltérés’, lásd még: deviál

szolidarizál

  • szolidaritást vállal (vkivel)
  • német solidarisieren ‘ua.’, lásd még: szolidáris
A katatónia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

lobotómia

  • orvosi egyes elmebetegségek súlyos állapotában alkalmazott műtét, az agy homloklebenyét és a thalamust összekötő ideg átmetszése
  • tudományos latin, ‘ua.’: lásd még: lobus | görög tomé ‘metszés’ ← temnó ‘vág, metsz’

karlista

  • történelem két spanyol mozgalom neve, amelyek egy-egy Don Carlos nevű hercegnek, ill. leszármazottaiknak trónigényét támogatva polgárháborúkat robbantottak ki a 18., ill. 19. században
  • történelem IV. Károly magyarországi trónigényét támogató politika vagy személy a II. világháború után
  • spanyol Carlista ‘ua.’ ← Carloslatin Carolus ‘Károly’ ← frank Karol ‘férfias’

dentológus

  • orvosi fogorvos, fogász
  • magyar, lásd még: dentológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

onko-

  • (orvostudományi szóösszetételek előtagjaként) daganattal kapcsolatos
  • görög onkosz ‘tömeg, halom’ ← onkoó ‘nagyít, felfúj, pöffeszkedik’

biberett

  • öltözködés nyúlprémből készült hódprémutánzat
  • német Biberette ‘ua.’, lásd még: bíber (francia kicsinyítő képzős képzővel)

extremitás

  • szélsőség, véglet
  • + végtag
  • latin extremitas ‘szél, határ, vég’, lásd még: extrém

normális

  • melléknév szabályos, szabványos, előírásos, átlagos
  • épeszű, épelméjű, józan, beszámítható
  • főnév matematika síkgörbe esetén az érintőre, görbe felület esetén az érintősíkra az érintési pontban emelt merőleges vonal
  • latin normalis ‘a mértéknek megfelelő’, lásd még: norma

otitisz

  • orvosi fülgyulladás
  • tudományos latin otitis ‘ua.’: görög usz, otosz ‘fül’ | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

atomion

  • kémia ionizálódott atom
  • lásd még: atom-, ion

episzkóp

  • optika átlátszatlan kép vetítésére alkalmas tükrös szerkezet
  • német Episkop ‘ua.’: görög epi- ‘rá’ | szkopeó ‘néz, vizsgál’
  • magyar püspök
  • lásd még: episzkopátus

glorifikál

  • dicsőít, magasztal
  • latin glorificare, glorificatum ‘ua.’: gloria ‘hírnév, dicsőség’ | facere ‘csinál, tesz valamivé’

luniszoláris

  • csillagászat a Földnek a Nap körüli és a Holdnak a Föld körüli keringése által együttesen meghatározott (jelenség, naptár)
  • csillagászat a Föld és a Hold vonzásának eredője által kiváltott (jelenség, pl. a földtengely irányának változása vagy a tavaszpont előretolódása az ekliptikán)
  • tudományos latin lunisolaris ‘ua.’: luna ‘hold’ | sol ‘nap’

mortalitás

  • orvosi halálozási arányszám
  • latin mortalitas ‘halandóság’, lásd még: mortális

homagiális

  • jobbágyi, hűbéri
  • átvitt értelemben alázatos
  • középkori latin homagialis ‘ua.’, lásd még: homágium