paszta jelentése

  • tisztító, fényesítő kenőcs, krém
  • + tésztaanyag
  • késő latin pasta ‘kenyértészta, pép, massza’ ← görög paszté ‘pép, tészta’ ← passzó ‘szór, hint’
  • lásd még: pasztózus, patisszon

További hasznos idegen szavak

ontologizmus

  • filozófia 19. századi olasz vallásbölcseleti irányzat, amely szerint minden megismerés feltétele az isteni abszolútum megélése, közvetlen szemlélete
  • olasz ontologismo ‘ua.’, lásd még: ontológia, -izmus

logosz

  • filozófia a természetet átható elv, értelem, világtörvény a korai görög bölcseletben
  • vallás az isteni teremtő Ige, amely a keresztény hit szerint Jézus Krisztusban öltött testet
  • görög logosz ‘beszéd, szó, ige’ ← legó beszél’
  • lásd még: lexika
A paszta és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

perioikosz

  • történelem az ókori Spárta szabad, de politikai jogokkal nem bíró lakosa
  • görög, ‘ua.’: lásd még: peri- | oikosz ‘lakos’ ← oikidzomai ‘lakik’

pellicula

  • biológia az ektoplazma szilárdabb külső rétege, amely bőrszerűen veszi körül az egysejtű állatot
  • tudományos latin kicsinyítő képzős, ‘ua.’, tkp. ‘hártya’ ← pellis ‘bőr’

árja

  • nyelvtan az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ága
  • történelem (a náci fajelméletben) a vezetésre hivatott germán "fajhoz" tartozó
  • nem zsidó
  • óperzsa, óind arya ‘jogszerű, nemes, előkelő’

szeparát

  • külön, különálló
  • német separatlatin separatus ‘ua.’, lásd még: szeparál

glikogén

  • kémia állati keményítő, emberi és állati szervezetekben, főleg a májban tartalék tápanyagként felhalmozódó, nagy molekulájú szénhidrát, amely savas közegben szőlőcukorra bomlik le
  • angol glycogen ‘ua.’, tkp. ‘cukorképző’: görög glüküsz ‘édes’ | gennaó ‘nemz, létrehoz’

gránitporfir

  • geológia durvább szemcsézetű ortoklásszal keveredett, egyenlőtlen szemű gránit
  • lásd még: gránit, porfir

huszita

  • vallás, történelem a huszitizmus híve, követője (Csehországban, de Magyarországon is)
  • középkori latin Hussita ‘ua.’, a mozgalom névadójának, Jan Hus cseh reformátornak és mártírnak a nevéből

szerpentinit

  • geológia főleg szerpentinből álló kristályos palakőzet
  • lásd még: szerpentin | -it (ásványra utaló toldalék)

cabaletta

kiejtése: kabaletta
  • zene egyszerű felépítésű, rövid ária
  • zene ária vagy duett gyors zárórésze
  • olasz kicsinyítő képzős, ‘ua.’, lásd még: cobbola

szituatív

  • helyzeti, a helyzettől függő, a helyzet által meghatározott
  • magyar, lásd még: szituáció (az operácó–operatív és hasonló szópárok mintájára)

struktúra

  • szerkezet, alkat, felépítés, összetétel, elrendezés
  • latin structura ‘építési mód, szerkezet, építmény’ ← struere, structum ‘épít, rendez, kigondol’

királis

  • kémia olyan molekulák jelzője, amelyek térbeli szerkezetük folytán forgatással nem hozhatók fedésbe saját tükörképükkel
  • német chiralisch ‘ua.’, tkp. ‘kézjellegű’ ← görög kheir ‘kéz’ (a jobb, ill. bal kéz is ilyen viszonyban áll egymással)

periklász

  • ásványtan oktaéderben kristályosodó magnéziumoxid, színtelen, jól hasadó üvegfényű ásvány
  • angol periclase ‘ua.’: görög peri- ‘körül, jól’ | klaszisz ‘hasadás’ ← klaó ‘tör, hasít’

bioenergetika

  • biológia az élő szervezetek energiagazdálkodásával foglalkozó tudományág
  • lásd még: bio-, energetika

foniátria

  • orvosi beszédjavítás, a beszédhibák gyógyítása
  • tudományos latin phoniatria ‘ua.’: görög phóné ‘hang’ | hiatreia ‘orvoslás’ ← hiatrosz ‘orvos’
  • lásd még: fonéma