hemokultúra jelentése

  • orvosi vérben készült baktériumtenyészet
  • lásd még: hemo-, kultúra

További hasznos idegen szavak

bazídium

  • növénytan nyélszerű spóratermelő szaporító szerv egyes gombák fonalvégein
  • tudományos latin basidium ‘ua.’ ← görög kicsinyítő képzős baszidion ‘talpacska’ ← baszisz ‘láb, talpazat’, lásd még: bázis

antosziderit

  • ásványtan vashidroszilikát, virágszerű rostos halmazokban kristályosodó ásvány
  • angol anthosiderite ‘ua.’: görög anthosz ‘virág’ | szidérosz ‘vas’ | -it (ásványra utaló toldalék)
A hemokultúra és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

poliéter

  • kémia a főláncban éterkötést tartalmazó polimer műanyag
  • lásd még: poli-, éter

landsmĺl

kiejtése: lanszmol
  • nyelvtan az újnorvég (nynorsk) nyelvváltozat korábbi neve, tkp. ‘vidéki nyelv’, mert az északi vidékek parasztnyelvének tájszólásait egyesítette
  • norvég, ‘ua.’: land ‘ország, vidék’ | mĺl ‘nyelv’

accusativus

kiejtése: akkuzatívusz
  • nyelvtan tárgyeset, a latin névszóragozás második esete
  • latin (casus) accusativus ‘megokoló (eset)’ ← accusare, accusatum, tkp. ad-cusare ‘vádol, megokol’: ad- ‘hozzá’ | causa ‘ok, ügy’

hidrolízis

  • kémia víz hatására lejátszódó vegyi folyamat, főleg bomlás
  • tudományos latin hydrolysis ‘ua.’: görög hüdór, hüdrosz ‘víz’ | lüszisz ‘feloldás’ ← lüó ‘elold, felold’

paleogén

  • geológia óharmadidőszak a földtörténetben
  • német Paläogen ‘ua.’: lásd még: paleo- | görög genosz ‘születés’

poliszacharid

  • kémia egyszerű cukor molekuláiból felépülő nagy molekulájú szénhidrát
  • lásd még: poli-, szacharid

con sordino

kiejtése: kon szordínó
  • zene hangfogóval (játszandó, előadási utasítás vonósoknak)
  • olasz, ‘ua.’: conlatin cum ‘-val’ | lásd még: szordínó

epikheiréma

  • retorika olyan érvelés, amely egy állítás igazát az ellentétes állítás cáfolatával bizonyítja
  • görög ‘érvelés, bizonyítás’ ← epikheireó ‘megkísérel, érvel’, tkp. ‘kezét ráveti’: epi- ‘rá’ | kheir ‘kéz’

ordináré

  • közönséges, durva, trágár
  • német nyelvjárás ordinarenémet ordinär ‘rendes, megszokott, közönséges, illetlen’ ← francia ordinaire ‘ua.’, lásd még: ordinárius

szervo-

  • (összetételek előtagjaként) szerkezetek, gépek áttételes energianövelését ellátó, mozgatását vezérlő: szervofék, szervomotor
  • német, angol servo-latin servus ‘szolga’

sillabizál

certifikátum

  • bizonyítvány, igazolvány, tanúsítvány
  • tudományos latin certificatum ‘ua.’ ← certificare ‘bizonyít’: certus ‘biztos’ | facere ‘tesz vmivé’