További hasznos idegen szavak
kiejtése: fisszúra
orvosi hasadék, repedéstudományos latin , ‘ua.’ ← findere, fissum ‘hasít’
kiejtése: galgenfriszt
bizalmas rövid haladék fontos vagy kellemetlen ügy elrendezésérenémet Galgenfrist ‘ua.’, tkp. ‘az elítéltnek az akasztásig hátramaradt idő’: Galgen ‘akasztófa’ | Frist ‘haladék, határidő’
A muszlim és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
franciabarát
francia francophile ‘ua.’: latin Francus ‘frank’ | görög philó ‘kedvel’
biológia önmegporzástudományos latin autogamia ‘ua.’: lásd még: auto- | görög gamosz ‘házasság, nász’
nyelvtan a mondat új közlendőt tartalmazó részegörög rhéma ‘mondás, szólás’ ← eirétó ‘mondta’ ← eiró ‘mond’
kiejtése: epohális
korszakalkotó, nagy jelentőségű
tudományos latin epochalis ‘ua.’, lásd még: epocha
sport hat versenyszámból álló atlétikai sportágangol hexathlon ‘ua.’: görög hex(a) ‘hat’ | athlón ‘küzdelem’ ← athleó ‘küzd, versenyez’ (a pentatlon mintájára)
egészségügyi és kozmetikai vegyszerek boltja, illatszerbolt, illatszertár, pipereüzlet
német Drogerie ← francia droguerie ‘ua.’ ← drogue ‘vegyszer’, lásd még: drog
növénytan főleg Dél-Amerikában elterjedt tű- vagy pikkelylevelű faennek kis méretű szobafenyő-változata
latin Araucaria ‘ua.’, lásd még: araukán
nyelvtan névtan, névtudomány, a szótannak a tulajdonnevekkel foglalkozó áganémet Onomastik ‘ua.’ ← görög onamasztiké (tekhné) ‘a névadás (tudománya)’ ← onomadzó ‘megnevez’ ← onoma ‘név’
tilalom, tiltás
szesztilalom
latin prohibitio, prohibitionis ‘tilalom’, lásd még: prohibeál
észlel, érzékel, észrevesz
latin percipere, perceptum ‘megragad, észlel, felfog’: per- ‘meg-’ capere ‘fog, megragad’lásd még: akceptál
vallás ősi japán vallás, lényege a természeti erők és az ősök tiszteletejapán sinto ‘ua.’ ← kínai sin tao ‘helyes tan’: sin ‘helyes, jó’ | tao ‘tan’, tkp. ‘út’
