bilabiális jelentése
nyelvtan két ajakkal ejtett (mássalhangzó, p, b, m)
angol, német bilabial ‘ua.’: latin bi(s) ‘kétszer’ | labialis ‘ajakkal kapcsolatos’ ← labium ‘ajak’
További hasznos idegen szavak
biológia zsírbontó enzim
lásd még: lipotrop | -in (vegyületre utaló toldalék)
A bilabiális és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
tűzzel-vassal
latin , ‘tűzzel és vassal’: ferrum ‘vas’ | ignis ‘tűz’
ellenáll, ellenszegül, dacol
latin resistere ‘ua.’: re- ‘újra, vissza’ | gyakorító sistere ‘áll, kitart’ ← stare ‘áll’
kiejtése: arbütan
építészet támív, gótikus főhajó boltozatának oldalnyomását a támpillérhez vezető ív
francia , ‘ua.’: arc ← latin arcus ‘ív’ | buter ‘támaszkodik’ ← but ‘vég, csúcs, cél’ ← frank but ‘nyílhegy’
kiejtése: szkéjtbord
gördeszka
angol , ‘ua.’: skate ‘korcsolya’ | board ‘deszka, falap’
biológia globulin, amely alacsony hőmérsékleten válik ki a szérumból
görög krüosz ‘fagy’ | lásd még: globulin
szerkezet, felépítés, szervezet
megszerkesztés, tervezés
berendezés, alkotmány
összeállítás
terv, elgondolás
latin constructio ‘ua.’, lásd még: konstruál
sok üzletet végigjárva vásárolgat
megbízásokat teljesít
lásd még: komissió
tágulási, kiterjeszkedési képesség
angol expansibility ‘ua.’, lásd még: expanzibilis
az egészséges életmód tudománya
lásd még: eu- , biotika
orvosi méregtelenítés
orvosi gyógyszeres kijózanítás rendelőintézetben
tudományos latin detoxicatio ‘ua.’, lásd még: detoxikál
nyelvtan utolsó előtti szótagján hangsúlyos (szó)
irodalom másodéles, hátulról a második szótagon hangsúlyos (verssor)
latin paenultima (syllaba) ‘utolsó előtti (szótag)’: paene ‘csaknem’ | felsőfok ultimus ‘utolsó’ ← ólat uls ‘túl, messze’
lásd még: ultimó
kiejtése: dömidu
félédes (bor, pezsgő)
francia , ‘ua.’: demi ← latin dimidius ‘fél’: di(s)- ‘félre’ | medius ‘közép’ | doux ← latin dulcis ‘édes’
szóvicc, szójáték, gyenge vicc
német Kalauer ‘ua.’ ← francia calembour , lásd ott
vallás ókori (4–5. századi) keresztény eretnekség, amely elutasította az eredeti bűn eszméjét és azt a tételt, hogy az üdvösséghez Isten kegyelme nélkülözhetetlen
Pelagius szerzetesnek, a mozgalom elindítójának nevéből | lásd még: -izmus