asszertórius jelentése
állító, kijelentő, megerősítő
logika valamit tényként állító
késő latin assertorius ‘ua.’ ← assertor ‘valamire jogot formáló’ ← asserere, assertum ‘kijelent, követel’: ad- ‘hozzá’ | serere ‘illeszt’
További hasznos idegen szavak
biológia az élő szervezet folyamatait befolyásoló vegyi anyag, pl. enzim
lásd még: bio- , katalizátor
A asszertórius és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
fényképezés a térbeli mélységi viszonyokat torzítás nélkül leképező
német orthoskopisch ‘ua.’, lásd még: ortoszkóp
informatika vezérlő jelre mindkét irányban vezető tranzisztor
angol symistor ‘ua.’, tkp. sym(metric trans)istor , lásd még: szimmetrikus , tranzisztor
bájgödör, gödröcske arcon, állon
ausztriai német kicsinyítő képzős Grüberl ‘gödröcske’ ← német Grube ‘gödör’ ← graben, grub ‘ás’
lásd még: gravíroz , gravure
jogtudomány anyai, anyaági
késő latin , ‘ua.’ ← latin maternus ‘anyai’ ← mater ‘anya’
állattan sugárállatkák, tengeri rózsák
tudományos latin Actinia ‘ua.’ ← görög aktisz, aktinosz ‘sugár’
nyelvtan igenévszói
tudományos latin , ‘ua.’, lásd még: nomenverbum
nyelvtan folyamatos vonal nyelvatlaszon, amely azonos nyelvi jelenségek (szóhasználat, hangképzés) előfordulási helyeit köti össze
német Isoglosse ‘ua.’: görög iszosz ‘azonos, egyenlő’ | glóssza ‘nyelv’
kiejtése: klasszisz
áll, növ osztály, az élőlények tudományos rendszerében a rendek fölött álló kategória
történelem néposztály, vagyonbecslés alapján kialakított társadalmi réteg az ókori Rómában
latin , ‘ua.’
csillagászat épp napnyugtakor kelő vagy nyugvó (csillag)
tudományos latin acronycticus ‘ua.’: görög akron ‘csúcs’ | nüx, nüktosz ‘éjjel’
orvosi epehajtó szer
tudományos latin semlegesnemű cholereticum ‘ua.’, lásd még: koleretikus
geológia elhalt állatok törmelékes maradványaiból felépült üledékes (kőzet)
német bioklastisch ‘ua.’: lásd még: bio- | görög klasztikosz ‘törmelékes’ ← klaó ‘tör’
lásd még: ikonoklaszta