eltűnik szinonimái

ige
  • eltávozik, tovatűnik, sudamlik (régies), szétfoszlik, szertefoszlik, elenyészik, belevész (valamibe), nyoma vész, híre-hamva sincs, elvész a szeme elől (valakinek), köddé válik, semmivé válik, elpárolog (szleng), lelécel (bizalmas), felszívódik (szleng), felszivárog (szleng), elszivárog (szleng), kámfort játszik (szleng), kámforrá válik, elkámforog (tájnyelvi), elcsellen (tájnyelvi), földetlenné lesz (tájnyelvi) Sz: bottal üthetik a nyomát; csak hűlt helyét lelték; ég nyelte-e el, vagy a föld, nem tudni; egyszeriben oda lett; elenyészett, mint a füst; elment iszli-muszliba; eloszlik, mint a buborék; elpárolog, mint a kámfor; eltűnik, mint a szürke szamár a ködben; eltűnik, mint Petőfi a kukoricásban; huzatot kap; szőrén-lábán elvész; világgá ment, mint a tót asszony pulykája
  • elrejtőzik, elillan, sunnyog (szleng), koltászol (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pilóta

főnév
  • repülőgép-vezető, aviatikus (idegen), léghajós
  • révkalauz, navigátor (idegen)
  • (bizalmas): sofőr, vezető, gépkocsivezető, gépjárművezető, járművezető

bántó

melléknév
  • kellemetlen, ízléstelen, fülsértő (hang), éles (hang), erős, vakító (fény), rikító (szín)
  • sértő, lealacsonyító, gúnyos, megalázó, kellemetlen, bosszantó, zavaró, visszataszító, visszatetsző, pimasz, udvariatlan, faragatlan, goromba, barátságtalan, maró, fullánkos (megjegyzés)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eltűnik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előléptet

ige
  • kinevez, feljebb juttat, előnyom (szleng), előmozdít (régies)

égető

melléknév
  • perzselő, forró, parázsló, izzó, égő, lángoló, tűző, tüzes, tikkasztó, hevítő, rekkenő, fullasztó, fojtó, sütős (tájnyelvi)
  • égő, sajgó, kínzó, mardosó, maró, csípő, csípős, kausztikus (idegen)
  • sürgős, sürgető, szorongató, határidős, fontos, akut, halasztást nem tűrő, életbe vágó, alapvető, kényszerítő, szükséges, nyomasztó, flagráns (idegen)

dörej

főnév
  • dörrenés, dörgés, durranás, dördülés, detonáció, moraj, robaj, robbanás, pukkanás, csattanás, becsapódás

csavaros

melléknév
  • tekervényes, tekergős, kanyargó, kanyargós, csigavonalú, kagylódad (régies), kacskaringós, facsaratos (tájnyelvi)
  • furfangos, fortélyos, ravasz, körmönfont, csalafinta, nyakatekert, agyafúrt, fondorlatos, cseles, facsintos (tájnyelvi)

elszakadás

főnév
  • szétszakadás, kettészakadás, kettéválás, szétválás, széthasadás, elhasadás, elfeslés, szétfeslés
  • elválás, búcsúzás, elhatárolódás, elszabadulás, kiválás, különválás, kivonulás, kilépés, válás, elfordulás, elpártolás, elkülönülés, szecesszió (szaknyelvi), szeparálódás

észrevétel

főnév
  • megjegyzés, megállapítás, reflexió, hozzászólás, felszólalás, vélemény, kommentár, meglátás, fölismerés, obszerváció (régies), értelmezés, interpretáció, reklamáció
  • adalék

megrajzol

ige
  • lefest, megfest, lerajzol, ábrázol, szemléltet, megmintáz, felvázol, leskiccel
  • leír, érzékeltet, ecsetel, bemutat, megmutat, megvilágít, kifejez, körülír

blamál

ige
  • (bizalmas): megszégyenít, szégyent hoz (valakire), szégyenbe hoz, szégyenbe ejt (választékos), kompromittál, lejárat, leéget (bizalmas)

bevesz

ige
  • behúz, beemel
  • (orvosságot): beszed, bekap, lenyel
  • elhisz, bedől (valaminek), beugrik (valaminek), bekapja a horgot, lépre megy
  • (pénzt): bevételez, beszed
  • (várat, várost): elfoglal, megszáll
  • felvesz, befogad
  • besoroz
  • beilleszt, beiktat, betold, bedolgoz, beszúr
  • (vki beveszi magát vhova): elrejtőzik, elbújik, meghúzódik, meghúzza magát
  • (vmi beveszi magát vmibe): átitat, átjár, beleivódik (valamibe)

bosszant

ige
  • (valakit valami): bánt, piszkál, idegesít, nyugtalanít
  • (valakit valaki): zaklat, ingerel, idegesít, molesztál, nyaggat, háborgat, haragít, nyúz, szurkál, piszkál, bökdös, hergel, dühít, mérgesít, gyötör, ugrat, bánt, kellemetlenkedik, macerál (bizalmas), szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), bizgat (tájnyelvi), böllenkedik (tájnyelvi), szurkapiszkál, frocliz (bizalmas), pikíroz (régies), cukkol, húz (szleng), zrikál (szleng), buzerál (szleng) Sz: borsot tör az orra alá; tormát reszel az orra alá; zongorázik az idegein; trambulinnak nézi az idegeit

ezred3

főnév
  • regiment, regement (tájnyelvi)
  • (régies): hadsereg, sereg
  • sokaság, tömeg

felhoz, fölhoz

ige
  • felhúz, felhord, felcipel, felvonszol, felcűgöl (tájnyelvi), felszállít, felemel, kiemel
  • (labdát) felvezet
  • előhoz, felidéz, felelevenít, hivatkozik, idéz, említ, szóba hoz, szóvá tesz, előáll (valamivel), említést tesz, utal, céloz, felvet, érint, előáll, előhozakodik, felhozakodik (tájnyelvi)

haragos I.

melléknév
  • bosszús, bősz, mérges, felindult, dühödt, dühös, ingerült, haragvó, zsémbes, paprikás kedvű, zabos (szleng)
  • indulatos, harapós, morózus, kardcsörtető, neheztelő, veszett, dúló-fúló, ádáz, haragtól izzó, kapcás (tájnyelvi), dorzsanyós (tájnyelvi), durmanyós (tájnyelvi), komparodott (tájnyelvi), darazsas (tájnyelvi) Sz: bokájában is tűz van; közel van a füstje a lánghoz; nehezen köszönt ma neki a nap; rosszul imádkozott; szeme-szája vérzik; széna van a szarván; tűz van a ház közepén; tűzről pattant gesztenye; úgy áll a szeme, mint a vasvilla
  • (természeti jelenség): félelmet keltő, félelmetes, fenyegető

fűzfapoéta

főnév
  • (pejoratív): költőcske, versfaragó, verselő, verskoholó, rímfaragó, rímgyártó, rímkovács, poetaszter (idegen), verzifikátor (idegen)

elutasítás

főnév
  • visszautasítás, megtagadás, kosár, kikosarazás, elvetés, repudiáció (idegen), ellenzés

előhalászik

ige
  • előkeres, előkotor, előkapar, elővesz

érkezik

ige
  • megérkezik, megjön, eljut, eljön, közeledik, érkezőben van
  • ráér (valamire)

futólagos

melléknév
  • sietős, rövid, múlékony, pillanatnyi, átmeneti, efemer, ideiglenes, röpke, hamari (tájnyelvi)
  • felületes, odavetett, hevenyészett, felszínes, mellékes

emberszeretet

főnév
  • filantrópia (idegen), altruizmus (szaknyelvi), felebaráti szeretet

egyezség

főnév
  • egyetértés, békesség, béke, szövetség, összetartás, összhang, harmónia, egység, barátság

érzelgés

főnév
  • édelgés, ömlengés, nyálazás (szleng)

fűszerüzlet

főnév
  • fűszerkereskedés, csemegekereskedés, élelmiszerüzlet, szatócsbolt (régies), vegyesbolt