haragos I. szinonimái

melléknév
  • bosszús, bősz, mérges, felindult, dühödt, dühös, ingerült, haragvó, zsémbes, paprikás kedvű, zabos (szleng)
  • indulatos, harapós, morózus, kardcsörtető, neheztelő, veszett, dúló-fúló, ádáz, haragtól izzó, kapcás (tájnyelvi), dorzsanyós (tájnyelvi), durmanyós (tájnyelvi), komparodott (tájnyelvi), darazsas (tájnyelvi) Sz: bokájában is tűz van; közel van a füstje a lánghoz; nehezen köszönt ma neki a nap; rosszul imádkozott; szeme-szája vérzik; széna van a szarván; tűz van a ház közepén; tűzről pattant gesztenye; úgy áll a szeme, mint a vasvilla
  • (természeti jelenség): félelmet keltő, félelmetes, fenyegető

haragos II. szinonimái

főnév
  • ellenség, rosszakaró, ellen (választékos), vetélytárs, rivális, ellenlábas

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bölcsészet

főnév
  • filozófia, bölcselet
  • bölcsészkar

raport

főnév
  • jelentés, jelentéstétel
  • (régies): kihallgatás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a haragos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hájfejű

melléknév
  • (szleng): kövér, dagadt, hájas, tunya, böhönye (tájnyelvi)
  • buta, ostoba, mamlasz, málé, tökkelütött, hígagyú, vízfejű

főzőkanál

főnév
  • fakanál, kanál

folyam

főnév
  • folyó
  • áradat, áramlás

felesleges, fölösleg

melléknév
  • hiábavaló, szükségtelen, haszontalan, célszerűtlen, nélkülözhető, elhagyható, kihagyható, mellőzhető, indokolatlan, fölös, fölöznekes (tájnyelvi), meddő, hasztalan, kárba veszett, céltalan, értelmetlen, oktalan, blank (szleng) Sz: annyit ér, mint döglött lovon a patkó; Dunába víz; eső után köpönyeg; fára arany hártyát; hajpor a zsíros hajon; ötödik kerék; pajkos ifjúnak a bölcs tanácsadás; pusztába kiáltott szó; tarisznyára lakat

halszálka

főnév
  • szálka, haltüske (tájnyelvi), halcsont (tájnyelvi)

hír

főnév
  • értesülés, információ, újság, hallomás, tudomás, híresztelés
  • szóbeszéd, fáma, mendemonda, temonda (régies), pletyka, pletyi (bizalmas), pletyus (bizalmas), drót (szleng), füles (szleng)
  • koholmány, álhír, kacsa (bizalmas), rémhír
  • értesítés, üzenet, felvilágosítás, tájékoztatás, tudósítás, közlemény, közlés, kommüniké (szaknyelvi), bejelentés, jelentés, jeladás, beszámoló, riport, krónika, referátum (szaknyelvi), ismertetés
  • hírnév, nevezetesség, tekintély, köztisztelet, elismertség, megbecsültség, közbecsülés, hódolat, dicsőség, presztízs, respektus (idegen), renomé (bizalmas), reputáció (idegen), nimbusz, ázsió (idegen)

poláris

melléknév
  • sarki, sarkvidéki
  • (különbség, ellentét): sarkalatos, alapvető, szöges, szélsőséges, végletes

enyelgés

főnév
  • flört, legyeskedés, etyepetye (bizalmas), etyele-petyele, picsi-pacsi, kötekedés, vihánc (szleng), incselkedés, ingerkedés, évődés, tréfálkozás, játszadozás, nyájasság (régies)

elvár

ige
  • igényel, igényt tart, igényt támaszt, követel, megkövetel, előír, megkíván (valakitől), számít (valamire)(valamiről)

bőgős

főnév
  • nagybőgős, brúgós (tájnyelvi), barborás (régies), gordonos (régies)

érzékelhető

melléknév
  • észlelhető, érezhető, megfigyelhető, kézzelfogható, konkrét, tapintható, szemmel látható, szembetűnő, észrevehető, felfogható, kivehető

hogyha

kötőszó
  • feltéve, ha, amennyiben
  • valahányszor, amikor csak
  • (tájnyelvi): hátha, talán

illetékköteles

melléknév
  • adóköteles

kiválaszt

ige
  • kinéz, kiszemel, kiszúr (bizalmas), kipécéz (bizalmas), kiválogat, osztályoz, szortíroz (bizalmas), szelektál, megrostál, kiszűr, kiselejtez, kimustrál, kiküszöböl, mustrál (régies)
  • kivon, ülepít (szaknyelvi), extrahál (idegen)
  • kiizzad, verejtékezik, verítékezik, gyöngyözik, szekretál (szaknyelvi)

kellemetlenkedik

ige
  • bosszant, alkalmatlankodik, akadékoskodik, okvetetlenkedik, ungorkodik (tájnyelvi), piszkálódik, szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), vegzál (régies), furkálódik (tájnyelvi), nyaggat, molesztál, buzerál (szleng), zavar, háborgat, zaklat, nyúz, terhére van, terhel, borsot tör az orra alá, idegesít, mérgesít (valakinek)
  • (testrész, szerv): rendetlenkedik, rosszalkodik, rakoncátlankodik

haránt

határozószó
  • ferdén, rézsút, rézsútosan, srégen (bizalmas), slégen (tájnyelvi), srég (régies)
  • keresztben, keresztirányban, átlósan, lejtősen (régies), menetelesen (régies)

hadoszlop

főnév
  • menetoszlop, hadláb (régies)

helyesbítés

főnév
  • javítás, kiigazítás, helyreigazítás, módosítás, korrekció, korrektúra, rektifikáció (régies), emendatio (régies)
  • felülvizsgálat, revideálás (idegen)

katonaság

főnév
  • hadsereg, sereg (bizalmas), had, hadnép (régies), haderő, hadirend (régies), honvédség, harchatalom (régies)
  • legénység
  • katonaélet, katonáskodás
  • katonai szolgálat

hat2

számnév
  • hatos, fél tucat, féltucatnyi

futó II.

főnév
  • futóversenyző, atléta
  • (szaknyelvi): futár, huszár
  • (bizalmas): futószőnyeg
  • kúszónövény

hever

ige
  • fekszik, nyugszik, elnyúlik, alszik
  • henyél, lebzsel, heverészik, lopja a napot, döglik (durva), lajhárkodik, lustálkodik, tesped, hentereg (tájnyelvi)
  • hányódik, kallódik, láb alatt van, elfekszik, elterül, szétnyúlik, útban van, kusnyad (tájnyelvi)

kel1

ige
  • felkel, felserken (régies), virrad (valamire), lábad (régies)
  • feljön (égitest)
  • (növény): hajt, kihajt, sarjal, sarjad, kibújik
  • (régies): támad, keletkezik, kezdődik
  • íródik, létrejön
  • fogy, elkel, kereslete van
  • (tészta): dagad, duzzad