felhoz, fölhoz szinonimái

ige
  • felhúz, felhord, felcipel, felvonszol, felcűgöl (tájnyelvi), felszállít, felemel, kiemel
  • (labdát) felvezet
  • előhoz, felidéz, felelevenít, hivatkozik, idéz, említ, szóba hoz, szóvá tesz, előáll (valamivel), említést tesz, utal, céloz, felvet, érint, előáll, előhozakodik, felhozakodik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megmér

ige
  • lemér, mérlegel, meghatároz, kalibrál (szaknyelvi), megmázsál, meglatol (régies), taksál, bemér, felmér, kimér(bizalmas)

megaláz

ige
  • megszégyenít, lealáz, rátapos (valakire), porba tipor, dehonesztál (idegen), lealjasít, lealacsonyít, leforráz, degradál, megbánt, megsért, leéget (bizalmas) Sz: az orcája bőrét húzza le (valakinek); feladja a vizes inget (valakire); gallérja alá pök (valakinek); kiteszi hűlni; leforrázza, mint a kutyát; orcájára térít; pellengérre állít; porig aláz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felhoz, fölhoz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fegyvertelen

melléknév
  • védtelen, sebezhető, kiszolgáltatott, gyenge, támadható, erőtlen

elszegényedik

ige
  • lerongyolódik, elnyomorodik, lecsúszik, tönkremegy, pauperizálódik (szaknyelvi), elszegényül (régies), kifürdik (tájnyelvi), lecseppen (tájnyelvi), levetkőzik (tájnyelvi), megszegényül (tájnyelvi) Sz: árnyékszolgára szorul; átalvetőre szorul; beleütött az erszényébe a lapos guta; csizmában kereste, mezítláb költötte; két táskára szerződik; kihajtja az egeret; kiverte az ág a szemét; kocsin kezdi, targoncán végzi; koldusbotra jut; koldustarisznyát akaszthat a nyakába; Kun László szekerére szorul; lefelé jár a rúdja; lovon jött, gyalog jár; szárazra jutott; taligára szorul; tarisznyára szorul
  • elérctelenedik (szaknyelvi), kimerül (szaknyelvi)

előléptet

ige
  • kinevez, feljebb juttat, előnyom (szleng), előmozdít (régies)

egység

főnév
  • egységesség, összetartozás, integritás (idegen), unió, szintézis
  • tömörülés, együvé tartozás, összetartozás
  • összhang, harmónia, egyezés, egyetértés
  • mértékegység
  • formáció (szaknyelvi), képződmény, alakzat, (katonai) alakulat
  • elem, összetevő, komponens (szaknyelvi), tényező, alapelem, részleg, tag

felelés

főnév
  • beszámolás, kollokvium, vizsga, számonkérés, gyónás (szleng), homorítás (szleng), makogás (szleng)
  • válaszolás, válaszadás
  • (régies): felelősség

figyelemre méltó

melléknév
  • jelentős, fontos, nevezetes, érdekes, számottevő

nagyol

ige
  • előmunkál, előmar
  • elnagyol, összecsap, összevág, összefércel, hevenyész, elnagyjáz (tájnyelvi), halámol (tájnyelvi), senderít (tájnyelvi), rögtönöz, elkapkod, összegór (tájnyelvi), összehány, összerúg, elsiet, rittyent (tájnyelvi)

csordás

főnév
  • tehénpásztor, marhapásztor, barompásztor, baromőr (régies), csordapásztor (régies), ökörhajcsár, ökörpásztor, tehenészlegény, gulyás

csigáz

ige
  • (érdeklődést): fokoz, gerjeszt, ébreszt
  • kínoz, gyötör, fáraszt, sanyargat, sanyar (tájnyelvi), göcsörít (tájnyelvi)

alkoholizmus

főnév
  • alkoholbetegség (szaknyelvi), iszákosság, részegesség, részegeskedés

délután I.

határozószó
  • ebéd után (bizalmas)

fogas2

főnév
  • süllő, fogassüllő

gárdista

főnév
  • (régies): testőr

illetékköteles

melléknév
  • adóköteles

hasonít

ige
  • magába olvaszt, befogad, bekebelez, asszimilál

felidegesít, fölideg

ige
  • felbosszant, felingerel, felmérgesít, feldühít, dühösít, megharagít, felhergel, felizgat, felbőszít, feltüzel, dühbe hoz, kihoz a sodrából, méregbe gurít, haragra gerjeszt, felzaklat, fellobbant, felajz, felkorbácsol, felfokoz, stimulál, feldúl, felheccel, bepöccent (szleng), bepörget (szleng), felcukkol (szleng), kiidegel (szleng)

fecni

főnév
  • papírszelet, cédula, cetli
  • rongydarab, rongy

felvesz, fölvesz

ige
  • felemel, felszed, összeszed, felkap, felnyalábol, felmarkol, felvellint (tájnyelvi), ölbe vesz
  • magára vesz, felölt, magára ölt, rávesz, felhúz, felránt, magára kap, magára ránt, belebújik
  • (pénzt): átvesz, felmarkol, felmar, felnyal (szleng), felgombol (szleng)
  • magába fogad, felszív, magába szív, elnyel, beiszik (valamit)
  • (szokást): eltanul
  • alkalmaz, felfogad, felbérel, szerződtet, szegődtet (tájnyelvi)
  • filmre vesz, magnóra vesz, rögzít

hányszor

névmás
  • hány ízben
  • milyen sokszor

felnéz, fölnéz

ige
  • feltekint, felbámul, felpillant, felles
  • (valakire): tisztel, méltányol, becsül, nagyra tart, értékel, csodál, bámul, imád
  • fellátogat, felmegy, felugrik

eltöm

ige
  • eltömít, tömít, eldugaszol, eldugít, elfojt, elzár, elrekeszt, eltorlaszol

fényvisszaverődés

főnév
  • visszfény, reflex (szaknyelvi), tükröződés

hárul

ige
  • háramlik, jut, esik, nehezedik, terhelődik