makrancos szinonimái

melléknév
  • akaratos, csökönyös, nyakas, nyakaskodó, önfejű, dacos, durcás (bizalmas), makacs, engedetlen, ellenálló, rakoncátlan, szilaj, féktelen, fékezhetetlen, zabolátlan, bojtorjános (tájnyelvi), szófogadatlan, durboncás (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tesz-vesz

ige
  • tevékenykedik, dolgozgat, munkálkodik, sürög-forog, sürgölődik, foglalatoskodik (valamivel), tüsténkedik
  • matat, motoszkál, téblábol, teszeget (régies), babrál, piszmog, pepecsel, bíbelődik, szöszmötöl, bajmolkodik (tájnyelvi), mókol (tájnyelvi)

kenőcs

főnév
  • krém, kence, paszta, suviksz (bizalmas), kenőanyag, zsírzóanyag, zsír (tájnyelvi), kenet (régies), ír (régies), kenőlék (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a makrancos szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

levonat

főnév
  • nyomat, kefelenyomat, kefe (bizalmas), másolat, lehúzás, korrektúra (szaknyelvi)

közösködik

ige
  • osztozkodik, közösen használ, közösen végez
  • (régies): szeretkezik, paráználkodik, ölelkezik, egyesül, közösül, közölködik (tájnyelvi), nemileg érintkezik (valakivel)

kőszál

főnév
  • szikla, szirt, kőszirt

kirajzik

ige
  • kiköltözik, kivonul
  • kitódul, kiárad

ma II.

főnév
  • jelen, jelenkor

meggyűlik

ige
  • felgyülemlik, összegyűlik, összegyűl
  • megsokasodik, megszaporodik
  • (seb): elgennyed, gennyesedik, elmérgedik (tájnyelvi), megérik

vasöntő

főnév
  • öntöde
  • vasmunkás, fémmunkás, vasas (bizalmas)

kéjeleg

ige
  • gyönyörködik, élvezkedik, kéjkedik (régies), bujálkodik, tobzódik

karattyol

ige
  • (tyúk): kárál
  • (béka): kuruttyol, brekeg, vartyog, ümmög (tájnyelvi)
  • hadar, locsog, fecseg, bagyog (tájnyelvi), karatyál (tájnyelvi), karicsol (tájnyelvi), kerettyel (tájnyelvi), lübög (tájnyelvi)

golgota

főnév
  • kínszenvedés, szenvedés, kálvária

kerevet

főnév
  • heverő, pamlag, ottomán (régies), szófa (régies), sezlon, kanapé, dívány, hencser (tájnyelvi)
  • ágyszék, párnaszék (régies)

megken

ige
  • megolajoz, bezsíroz, megvajaz, kiken (tepsit), bepacsmagol (bizalmas), bekenceficél (bizalmas), keneget
  • megveszteget, lefizet, megfizet, megvásárol, fölbérel, megvesz, lepénzel (bizalmas), korrumpál (idegen), házaz (régies), jattol (szleng)
  • (tájnyelvi): megver, elver, eltángál, elegyenget, eldönget, elpáhol, elnáspángol, megruház (bizalmas)

mellébeszélés

főnév
  • köntörfalazás, kertelés, melléduma (szleng), szócséplés, szószaporítás, csűrés-csavarás, zagyvaság, zöldség, mesebeszéd, blabla (bizalmas), halandzsa (bizalmas), hamuka (szleng), hanta (szleng), sóder (szleng), púder (szleng), kamu (szleng), rizsa (szleng), smonca (szleng)

birtokos II.

melléknév
  • birtokló, bírlaló (régies)

összeír

ige
  • egybeír
  • jegyzékbe foglal, számba vesz, felsorol, listáz, leltároz, lajstromoz, regisztrál, konskribál (régies), összegyűjt

nevel

ige
  • gondoz, ellát, eltart, élelmez, etet, táplál
  • szoptat, dajkál
  • tenyészt, tart, sokasít (régies), szaporít (régies), gyarapít (régies)
  • növeszt, termeszt, fejleszt
  • terem, hajt, kultivál (régies), hoz (termést)
  • tanít, oktat, képez, alakít, formál, művel, iskoláztat, kitanít, csiszol, palléroz (választékos), finomít, nemesít, épít, farag (bizalmas), gyúr (bizalmas), szoktat (valamire)
  • fegyelmez, szabályoz, reguláz
  • idomít, dresszíroz, leckéz (régies), mesterasztaloz (régies)
  • edz, tréningez, gyakoroltat, sulykol
  • (régies): növel, sokszoroz, fokoz

malária

főnév
  • váltóláz, mocsárláz (régies), sárgaláz, harmadnapos hideglelés (régies), forróbetegség (tájnyelvi), gyujtoványhideg (tájnyelvi)

levág

ige
  • leválaszt, lemetsz, lereszpitel (tájnyelvi), lenyes, lemetél, lenyisszant, lecsíp, lenyiszál
  • leborotvál, leberetvál, lehúz, levesz, leszed, lenyírdes (tájnyelvi)
  • megnyír, lestuccol (szaknyelvi), lefajkol (tájnyelvi)
  • (kenyeret): leszel, lekanyarít, lekaszarint (tájnyelvi)
  • (végtagot): csonkol, amputál (szaknyelvi), leoperál
  • lekaszál, lesarlóz, learat, betakarít, letarol, kiirt
  • (állatot): leöl, leszúr, ledöf, agyonszúr, lebök (bizalmas), leszudorint (tájnyelvi)
  • megöl, elaprít (tájnyelvi)
  • (nagy erővel): lecsap, ledob, lehajít, letaszít, lelök, odacsap, odavág
  • lesújt, leüt
  • (villám): lecsap, beüt
  • (szleng): lehúz (szleng), megbírál, lecsepül, leszapul, lebírál, kritizál (bizalmas)
  • kicikiz (szleng), lecikiz (szleng)
  • (beszédet): rögtönöz, kanyarít, improvizál, nyom (szleng)
  • (szleng): megfej (szleng), megpumpol (szleng), megvág (szleng), megkopaszt (szleng), kunyerál, pumpol (bizalmas), tarhál (szleng)
  • (útról): letér, lefordul, lekanyarodik
  • lerövidít
  • (tájnyelvi): lekaszabol, felkoncol, lemészárol, felmészárol (régies)

megcsal

ige
  • becsap, rászed, megkárosít, megrövidít, megtéveszt, bepaliz (bizalmas), csőbe húz (szleng), átejt (bizalmas), lóvá tesz, kijátszik, jégre visz, elhitet, orránál fogva vezet, szédít (bizalmas), felültet (bizalmas), túljár az eszén, félrevezet
  • áltat, elbolondít, elámít
  • felszarvaz, hűtlenkedik, félrelép, félredug (durva), félrebaszik (durva)

nélkülöz

ige
  • híjával van (valaminek), híján van (valaminek), hiányol, szűkölködik (valamiben), kucorog (régies), kuporog (tájnyelvi), meg van szorulva, teng, tengődik, senyved, szükséget lát, hiányt szenved, éhezik, nyomorog, sanyarog, koplal, éhséget szenved, hiányát érzi (valaminek)

mártír

főnév
  • vértanú, hitvalló, hitbajnok (régies)
  • áldozat

kudarc

főnév
  • sikertelenség, balsiker, eredménytelenség, meghiúsulás, vereség, fiaskó, felsülés, csalódás, frusztráció (idegen), bukás, összeomlás, tönkremenés, tönkrejutás, balszerencse, lebőgés (szleng), leégés (bizalmas), égés (szleng), betli (szleng), csőd (szleng), bukfenc (szleng), bukovári (szleng), bukta (szleng), krach (régies)
  • (régies): szégyen, megszégyenülés, gyalázat, pironság (tájnyelvi)

megétet

ige
  • megmérgez, eltesz láb alól

népszerűtlen

melléknév
  • elvetett, ellenszenves, visszataszító, kéretlen, elfogadhatatlan, elutasított