elutasítás szinonimái

főnév
  • visszautasítás, megtagadás, kosár, kikosarazás, elvetés, repudiáció (idegen), ellenzés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felreped, fölreped

ige
  • kireped, megreped, meghasad, felhasad, megtörik, széthasad, felszakad, kipattan (tájnyelvi), kettéválik, felnyílik

lábadozik

ige
  • javul, gyógyul, épül, türemedik (régies), fölépül, édeledik (tájnyelvi), gallog (tájnyelvi), pöndül (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elutasítás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

előny

főnév
  • haszon, nyereség, hozadék, profit, plusz (bizalmas), jutány (régies), sáp (bizalmas)
  • kiváltság, előjog, elsőbbség, mentesség, jog, fölény, engedmény, fór (bizalmas), prioritás (idegen), preferencia (idegen)
  • kedvezés, kedvezmény, kivételezés, kivétel, protekció, védettség

égszínkék

melléknév, főnév
  • égkék, világoskék, azúrkék, azúr, lazúrkék, nefelejcskék, halványkék, kékes, kék

dörren

ige
  • dördül, durran, csattan, robban, detonál, dörgen (tájnyelvi), dühent (tájnyelvi)
  • elsül
  • (valakire): ráripakodik, rákiált, ráordít, ráfenekedik (tájnyelvi), förmed, rivall

csekélység

főnév
  • apróság, semmiség, katonadolog (bizalmas), bagatell, kicsinység, kicsiség, potomság, bliktri (régies), lappalia (választékos), firlefánc, vacakság, haszontalanság, bizbasz (durva) Sz: több is veszett Mohácsnál

elszán

ige
  • (elszánja magát): eltökél, elhatároz, elhatározza magát, feltesz (valamit), rászánja magát

esztendős

melléknév
  • éves, egyéves

megreked

ige
  • megakad, fennakad, akadozik, megtorpan, eltömődik, eldugul, megszorul, beragad, beékelődik, pang
  • elakad, kátyúba jut, zsákutcába jut, megfeneklik, pang, vesztegel, stagnál, tesped

bóbiskol

ige
  • szundikál, szundít, szunyókál, bicékel (tájnyelvi), bicked (tájnyelvi), bólogat (tájnyelvi), kukkad (tájnyelvi), kukkadozik (tájnyelvi), gyökkent (tájnyelvi), gyökönt (tájnyelvi), bunyít (tájnyelvi), bókol (tájnyelvi), szendereg, fújja a kását (tréfás)

bevilágít

ige
  • besüt, betűz, besugárzik, beragyog, bepislákol
  • beragyog, megvilágít

botlás

főnév
  • botladozás, csetlés-botlás
  • hiba, baklövés, melléfogás, gikszer (bizalmas), félrelépés, félrecsúszás, kisiklás, ballépés, tévedés, lapszus (idegen)

ezüstfa

főnév
  • olajfa

felidegesít, fölideg

ige
  • felbosszant, felingerel, felmérgesít, feldühít, dühösít, megharagít, felhergel, felizgat, felbőszít, feltüzel, dühbe hoz, kihoz a sodrából, méregbe gurít, haragra gerjeszt, felzaklat, fellobbant, felajz, felkorbácsol, felfokoz, stimulál, feldúl, felheccel, bepöccent (szleng), bepörget (szleng), felcukkol (szleng), kiidegel (szleng)

haránt

határozószó
  • ferdén, rézsút, rézsútosan, srégen (bizalmas), slégen (tájnyelvi), srég (régies)
  • keresztben, keresztirányban, átlósan, lejtősen (régies), menetelesen (régies)

gagyog

ige
  • gőgicsél, gügyög, pöntyög, bugyog (régies)
  • (pejoratív): makog, beszél, jártatja a száját

elvadul

ige
  • eldurvul, elzüllik, elszilajodik (régies), elkanászodik, elfajul
  • (növény): elburjánzik

előírásos

melléknév
  • előírt, szabályos, szabályszerű, szabványos, szabály szerinti, standard, normatív (idegen), mérethű, szabályozott, megkövetelt, szertartásos, rituális, formális, kimért, hivatalos, merev, feszes, hűvös

ernyedt

melléknév
  • lankadt, fáradt, elerőtlenedett, erőtlen, erejét vesztett, elcsigázott, kimerült, enervált, bágyadt, gyenge, lagymatag, pilledt (tájnyelvi), tikkadt, tottyadt (tájnyelvi)
  • petyhüdt, megereszkedett, lottyadt
  • (tájnyelvi): elnyűtt, kopott, vásott, foszladozó

fuvaroz

ige
  • szállít, szállítmányoz, transzportál (idegen), fuvarol (tájnyelvi), szekerez (régies), talicskázik
  • (valakit): visz, kocsiztat, kísér

eme

névmás
  • ez, emez, ezen, e

egyetértés

főnév
  • helyeslés, jóváhagyás, beleegyezés, hozzájárulás
  • megállapodás, megegyezés, egyezség, konszenzus (idegen)
  • békesség, összhang, harmónia, összetartás, megbékélés, egyetértőség (tájnyelvi), egyértés (tájnyelvi), konkordancia (régies), egyesség (tájnyelvi)

érződik

ige
  • érzékelhető, észrevehető, érzik, átsüt

fütty

főnév
  • füttyszó, füttyjel
  • fütyülés, csipogás, csiripelés
  • sípolás
  • kifütyülés, fujjozás