égető szinonimái

melléknév
  • perzselő, forró, parázsló, izzó, égő, lángoló, tűző, tüzes, tikkasztó, hevítő, rekkenő, fullasztó, fojtó, sütős (tájnyelvi)
  • égő, sajgó, kínzó, mardosó, maró, csípő, csípős, kausztikus (idegen)
  • sürgős, sürgető, szorongató, határidős, fontos, akut, halasztást nem tűrő, életbe vágó, alapvető, kényszerítő, szükséges, nyomasztó, flagráns (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megorront

ige
  • megszimatol, megsejt, megérez, kiszimatol, megszagol, kiszagol (bizalmas), megneszel(valamiről)

politeizmus

főnév
  • (szaknyelvi): többistenhit, sokistenhívés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a égető szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dobál

ige
  • hajigál, hány, lövöldöz, hint, szór, vagdal, csapkod, dobigál (tájnyelvi), lódigál (tájnyelvi), górál (tájnyelvi)
  • lökdös, hány-vet, hánytorgat

ciki I.

melléknév
  • veszélyes, veszedelmes, kockázatos, rázós (szleng), kényelmetlen, szorult, húzós (szleng), meredek (szleng), meleg (bizalmas), izgi (bizalmas), rizikós (bizalmas)(szleng)

búsul

ige
  • búsong (választékos), búslakodik, búnak ereszti a fejét, szomorkodik, kesereg, sóhajtozik, bánkódik, el van szontyolodva, le van lombozódva (bizalmas), el van kenődve (bizalmas), maga alatt van (szleng), le van hervadva, el van kámpicsorodva, lógatja az orrát, emészti magát, emésztődik (régies), árválkodik (tájnyelvi), búskodik (tájnyelvi), búsonkodik (tájnyelvi), bozsenkol (tájnyelvi), öli a bánat, marcangolja a bánat, nyomja a szívét (valami) Sz: örül, mint az ablakos, mikor hanyatt esik; száraz ágon ül; örül, mint akinek az orra vére csepeg

bepörög

ige
  • (bizalmas): megdühödik, feldühödik, dühbe gurul
  • (bizalmas): megőrül, megzavarodik, megháborodik (választékos), elmegy az esze

dulakodik

ige
  • tülekszik (régies), birkózik, verekedik, hadakozik, küzd, hajba kap, ölre megy, ökölre megy, birokra kel, tusakodik, viaskodik, győzködik (tájnyelvi), külekedik (tájnyelvi), hatajkodik (tájnyelvi)

elfogult

melléknév
  • részrehajló, szubjektív, pártos (régies), előítéletes, tendenciózus (választékos), kivételező, diszkriminatív (választékos), igazságtalan, szemellenzős, szűk látókörű, elvakult, korlátolt
  • (régies): elfogódott

leszakít

ige
  • letép, leválaszt, leszakajt (tájnyelvi), lecihel (tájnyelvi), leszed
  • defloreál (idegen)

átkozódik

ige
  • átkokat szór, szitkot szór, szitkozódik, gyalázkodik, mocskolódik (tájnyelvi), piszkolódik, káromkodik, mennydörög, káromol, pokolba küld, fenyegetőzik, kápolódik (tájnyelvi), átkolódik (tájnyelvi), átkózik (tájnyelvi), átkozolódik (tájnyelvi)

árvízvédelem

főnév
  • árvédelem, ármentesítés

bajlódás

főnév
  • vesződés, vesződség, küszködés, törődés, szarakodás (szleng), tökölés (szleng)

elismert

melléknév
  • híres, neves, hírneves, jónevű, kiváló, illusztris, nagyszerű, tiszteletreméltó, tisztelt, nagyrabecsült, megbecsült, sikeres, tekintélyes, menő (szleng)
  • bevett, elfogadott, megszokott
  • jóváhagyott, engedélyezett, szentesített

elszegényedik

ige
  • lerongyolódik, elnyomorodik, lecsúszik, tönkremegy, pauperizálódik (szaknyelvi), elszegényül (régies), kifürdik (tájnyelvi), lecseppen (tájnyelvi), levetkőzik (tájnyelvi), megszegényül (tájnyelvi) Sz: árnyékszolgára szorul; átalvetőre szorul; beleütött az erszényébe a lapos guta; csizmában kereste, mezítláb költötte; két táskára szerződik; kihajtja az egeret; kiverte az ág a szemét; kocsin kezdi, targoncán végzi; koldusbotra jut; koldustarisznyát akaszthat a nyakába; Kun László szekerére szorul; lefelé jár a rúdja; lovon jött, gyalog jár; szárazra jutott; taligára szorul; tarisznyára szorul
  • elérctelenedik (szaknyelvi), kimerül (szaknyelvi)

főzőkanál

főnév
  • fakanál, kanál

feldagad, földagad

ige
  • felpuffad, felduzzad, felhólyagzik (régies), felpüffed, megdagad, dudorodik, evődik (régies), felguvadik (tájnyelvi), feljön (tájnyelvi), felnő (tájnyelvi), felpöcced (tájnyelvi)

égszínkék

melléknév, főnév
  • égkék, világoskék, azúrkék, azúr, lazúrkék, nefelejcskék, halványkék, kékes, kék

diszkréció

főnév
  • titoktartás, hallgatás, szótartás (tájnyelvi)
  • tapintat, tapintatosság, kímélet, tartózkodás, finomság, gyengédség, udvariasság, odafigyelés, óvatosság, körültekintés, diplomácia

élcelődik

ige
  • tréfálkozik, viccelődik, viccel, csipkelődik, adomázgat, szellemeskedik
  • cukkol (bizalmas), heccel, ugrat, gúnyolódik, csúfolódik

fejmosás

főnév
  • hajmosás
  • (bizalmas): dorgálás, szidás, szidalom, feddés, regnálás (tájnyelvi), leckéztetés, intés, intelem, megrovás, korholás, pirongatás, szapulás, lehordás (bizalmas), letolás (bizalmas), prédikáció (bizalmas)

egyházi

melléknév
  • papi, templomi, gyülekezeti, szerzetesi, monostori, szent, szakrális (idegen), klerikális

cizellál

ige
  • dombormintáz, kivés
  • (művet): csiszol, finomít, javítgat, tökéletesít, palléroz (választékos)

eleped

ige
  • belepusztul, emészti magát, elsenyved, elsorvad, elfogy (régies), megaszik (régies), meghal
  • vágyakozik, sóvárog

felborul, fölborul

ige
  • feldől, felbillen, felbukik, felfordul, oldalára billen, összerogy, elesik, kidől, elvágódik, elnyal (szleng), összeesik, összecsuklik, összeroskad
  • felbomlik, megbomlik (választékos), meghiúsul, szétzilálódik, összekuszálódik