egyezség szinonimái
főnév
- egyetértés, békesség, béke, szövetség, összetartás, összhang, harmónia, egység, barátság
egyezség szinonimái
főnév
- egyezmény, megegyezés, megállapodás, szerződés, szövetség, szövetkezés, kötés (régies), üzlet, alku, kiegyezés, engedmény, egyetértés, kötelezettségvállalás, jóváhagyás, lekötelezés, frigy, társulás, koalíció, blokk, unió, liga, paktum (régies), konszenzus (szaknyelvi), traktátum (régies), kompromisszum, konvenció (szaknyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
redves
melléknév
- korhadt, korhadó, reves (tájnyelvi), taplós, pudvás, rothadt
- szuvas (fog), romlott, lyukas
- (régies): kopott, hitvány, ócska, gyatra, silány, alávaló
- (tájnyelvi): szennyes, szurtos
- undorító, ronda, visszataszító
dőlt
melléknév
- ferde, rézsútos, harántos, átlós, lejtős, ereszkedő, emelkedő
- kurzív (szaknyelvi)(szaknyelvi)
cizellál
ige
- dombormintáz, kivés
- (művet): csiszol, finomít, javítgat, tökéletesít, palléroz (választékos)
cafka
főnév
- utcalány, utcanő, prostituált, prosti (szleng), örömlány, félvilági nő, kurva (durva), kurtizán (választékos), kokott (régies), perdita (régies), riherongy (tájnyelvi), ringyó, ribanc (durva), rima (tájnyelvi), szajha, lotyó (durva), repedtsarkú (durva), szotyka (tájnyelvi), cemende (tájnyelvi), ká (szleng), kéjnő (régies), céda
beszámoló
főnév
- jelentés, tájékoztatás, tudósítás, riport, hír, közlemény, krónika, referátum (szaknyelvi), ismertetés, előadás, recenzió (szaknyelvi), összefoglalás, expozé (szaknyelvi), számadás, előadmány (régies)
elhisz
ige
- elfogad, hitelt ad (valaminek), bevesz (bizalmas), készpénznek vesz, szentírásnak vesz, ráharap, megeszik (szleng), megkajál (szleng), beszop (szleng), beugrik, lépre megy, bedől (valakinek) (bizalmas), felül (valakinek) Sz: bedől, mint maci a málnásba; bekapja a horgot (bizalmas); bekapja a csalit (szleng); beveszi a kefét (szleng)
- (elhiszi magát) (tájnyelvi): elbízza magát, elbizakodik, vérszemet kap, felbátorodik
levegő
főnév
- lég, légáram, légáramlás, légtömeg (szaknyelvi), légtest (szaknyelvi), levegőég (régies), ég (tájnyelvi), ájer (régies), luft (idegen), pneuma (idegen)
- szabad, természet, zöld, erdő-mező
- hangulat, közhangulat, szellem, közszellem, közvélemény, tömeghangulat, légkör, atmoszféra, miliő
- üresség, űr, semmi
átugrik
ige
- keresztülugrik, keresztülveti magát, átszökken, átvisz (akadályt), átugordik (tájnyelvi)
- átszalad, átrándul, átlátogat, átmegy
- átsiklik (valami fölött), kihagy, elhagy, mellőz, (szótagot) elnyel
- áttér, (témát) vált
átdolgoz
ige
- átformál, módosít, javít, átfésül, változtat, tökéletesít, megváltoztat, csiszol, igazít (valamin), felülvizsgál, átnéz, átír, átszövegez, átfogalmaz, átalakít, átgyúr, modifikál (szaknyelvi), korrigál
- alkalmaz, feldolgoz, átültet, adaptál, transzformál, aktualizál (idegen)
ellankad
ige
- elfárad, elgyengül, elpilled (tájnyelvi), elbágyad, eltikkad, kimerül, elcsügged (régies), ellanyhul (tájnyelvi), elszundikál (bizalmas), elernyed, elerőtlenedik
- (virág): lekókad, hervadozik, fonnyad, lekonyul
- (érdeklődés): megcsappan, lelohad
futó II.
főnév
- futóversenyző, atléta
- (szaknyelvi): futár, huszár
- (bizalmas): futószőnyeg
- kúszónövény
egyetértés
főnév
- helyeslés, jóváhagyás, beleegyezés, hozzájárulás
- megállapodás, megegyezés, egyezség, konszenzus (idegen)
- békesség, összhang, harmónia, összetartás, megbékélés, egyetértőség (tájnyelvi), egyértés (tájnyelvi), konkordancia (régies), egyesség (tájnyelvi)
felbuzdul, fölbuzdul
ige
- nekibuzdul, fölhevül, felindul, felélénkül, nekihevül, tűzbe jön
- fellelkesedik
- (régies): felfortyan, nekimérgesedik (régies)
éhezik
ige
- koplal, üres a gyomra, üres a hasa, korog a gyomra, böjtöl, felkopik az álla, éhkoppon van, éheskedik (tájnyelvi), ehül (régies), nélkülöz
- (valamire): vágyik, vágyakozik, sóvárog, eped, kíván (valamit)
elfoglalt
melléknév
- foglalkoztatott, aktív, tevékeny, dolgozó, be van táblázva Sz: ezer a dolga, meg kettő; annyi a dolga, hogy azt se tudja, ki lábára hágjon; meghalni sem ér rá
- bevett, meghódított, megszállt, leigázott
- betöltött
felesleges, fölösleg
melléknév
- hiábavaló, szükségtelen, haszontalan, célszerűtlen, nélkülözhető, elhagyható, kihagyható, mellőzhető, indokolatlan, fölös, fölöznekes (tájnyelvi), meddő, hasztalan, kárba veszett, céltalan, értelmetlen, oktalan, blank (szleng) Sz: annyit ér, mint döglött lovon a patkó; Dunába víz; eső után köpönyeg; fára arany hártyát; hajpor a zsíros hajon; ötödik kerék; pajkos ifjúnak a bölcs tanácsadás; pusztába kiáltott szó; tarisznyára lakat