előhalászik szinonimái

ige
  • előkeres, előkotor, előkapar, elővesz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

immunitás

főnév
  • védettség, ellenállóképesség
  • mentesség, sérthetetlenség, kiváltság, mentelmi jog

tilalmas I.

melléknév
  • tiltott, tilos, tilalmazott (régies), illicit (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előhalászik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elígérkezik

ige
  • leköti magát, elkötelezi magát, elszegődik, megígér

diszkréció

főnév
  • titoktartás, hallgatás, szótartás (tájnyelvi)
  • tapintat, tapintatosság, kímélet, tartózkodás, finomság, gyengédség, udvariasság, odafigyelés, óvatosság, körültekintés, diplomácia

dehogy

kötőszó
  • dehogyis, hogyne, hogyisne, ugyan, ugyan már, csudát, fenét, frászt, szó sincs róla, távolról sem, a világért sem, semmi esetre sem, isten ments
  • (tájnyelvi): mihelyt, alighogy

céhbeli

melléknév, főnév
  • szakmabeli, hivatásos, mesterember, céhtag (régies)
  • (tájnyelvi): szajha, ringyó, cafka, utcalány, utcanő, prostituált, kurva (durva)

elmaradottság

főnév
  • tudatlanság, műveletlenség, provincializmus, korlátoltság, maradiság, beszűkültség, fejletlenség

engedményes

melléknév, főnév
  • kedvezményes, akciós, leértékelt, diszkont, kiárusított
  • kedvezményezett, cesszionárius (idegen), koncesszionált (idegen)

meggyógyul

ige
  • felgyógyul, felépül, kigyógyul, lábra áll, talpra száll (tájnyelvi), rendbe jön, megmarad (tréfás), erőre kap, kikupálódik (tájnyelvi), megjobbadul (tájnyelvi), helyrejön
  • (seb): begyógyul, összeforr, beforr, összenő

beskatulyáz

ige
  • beoszt, besorol, bekategorizál

belföldi

melléknév
  • hazai, honi, itthoni, otthoni, helyi, helybeli, bel-, idevaló, idevalósi, belső, bennszülött, magyar, magyarországi, őshonos, endemikus (szaknyelvi), honföldi (régies)

bikfic

főnév
  • (bizalmas): kölyök, fickó
  • (tájnyelvi): ostoba, oktondi, szamár (bizalmas)

ereszcsatorna

főnév
  • esőcsatorna, csatorna, lefolyó, folyóka, levezetőcsatorna, csurgó (tájnyelvi)

fecni

főnév
  • papírszelet, cédula, cetli
  • rongydarab, rongy

hadoszlop

főnév
  • menetoszlop, hadláb (régies)

fordítva

határozószó
  • ellenkezőleg, másképpen, fordítottan, visszafelé, ellenkező irányban, ellentétesen
  • megfordítva
  • helytelenül, balul, visszájára, visszájáról, fonákul

előírásos

melléknév
  • előírt, szabályos, szabályszerű, szabványos, szabály szerinti, standard, normatív (idegen), mérethű, szabályozott, megkövetelt, szertartásos, rituális, formális, kimért, hivatalos, merev, feszes, hűvös

elhatárol

ige
  • elválaszt, elkülönít, elrekeszt, elszigetel, izolál (választékos), szeparál (választékos)
  • (elhatárolja magát): elhatárolódik, elzárkózik, visszautasít, megtagad

elutasít

ige
  • visszautasít, nemet mond, megtagad, (kérőt) kikosaraz, kosarat ad, elküld, kitolókását tálal (valakinek) (tájnyelvi), elvet, elejt, visszavet, visszadob, visszalök, leszavaz, elhárít, ellenez, (ötletet) lelő (szleng), beint (valakinek) (szleng)

fogó I.

melléknév
  • szorító, markoló, kapaszkodó

előzetes II.

főnév
  • beharangozás, híradás
  • emlékeztetés, figyelmeztetés, értesítés, tervezet, skicc (bizalmas), memó (bizalmas)

domborzat

főnév
  • felszín, terepszelvény, terepalakulás, relief (idegen)

emberi

melléknév
  • felebaráti, emberséges, emberies, humán, humánus

fonal, fonál

főnév
  • szál, cérna
  • kapcsolat
  • porzószál (szaknyelvi), filamentum (idegen)