érzelgés szinonimái

főnév
  • édelgés, ömlengés, nyálazás (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rálép

ige
  • rátapos, letapos, rááll, ráhág

vetítés

főnév
  • filmvetítés, projekció (idegen)
  • (szleng): hallucináció, érzékcsalódás, káprázat, képzelődés, utazás (szleng), mozi (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a érzelgés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

emésztőgödör

főnév
  • emésztő, pöcegödör

eleped

ige
  • belepusztul, emészti magát, elsenyved, elsorvad, elfogy (régies), megaszik (régies), meghal
  • vágyakozik, sóvárog

ekképpen

határozószó
  • ekként, így, ilyenformán, eszerint (régies)

dallamos

melléknév
  • fülbemászó, melodikus, harmonikus, harmóniás (régies)
  • zengő, zengzetes, kellemes (hang)

éretlen

melléknév
  • zöld, fanyar, savanyú, gyenge
  • kifejletlen, kialakulatlan, fejletlen, fiatal, serdülő, gyermekes, gyerekes, gyermeteg, infantilis, gyermekded, gyakorlatlan, tapasztalatlan, kezdő, mazsola (bizalmas), tacskó (bizalmas), tejfelesszájú, zöldfülű, nyálasszájú (durva), taknyos (bizalmas), takonypóc (durva), csipás (pejoratív), hátulgombolós (pejoratív) Sz: alig bújt ki a földből; csecs még a szájában; még tejes a szája; még az anyja teje a száján; még ott a tojáshéj a fenekén; nem nőtt még be a feje lágya; pép való még a szájába
  • kiérleletlen, zsenge, kiforratlan, elhamarkodott, korai, sületlen, tökéletlen

felállít, fölállít

ige
  • talpra állít, felemel, felsegít
  • alapít, létesít, létrehoz, megalakít, megteremt, instituál (régies), etablíroz (régies)
  • felsorakoztat, elrendez, rendbe állít, egybegyűjt, megszervez
  • épít, emel, felhúz, (sátrat) felver

mentség

főnév
  • kifogás, ürügy, kibúvó, igazolás, alibi, mentegetőzés, védekezés, exkuzálás
  • kiút, kiskapu (bizalmas)
  • (régies): megmenekülés, szalmaszál, menedék

bútorozott

melléknév
  • berendezett

bölcsészet

főnév
  • filozófia, bölcselet
  • bölcsészkar

cinke

főnév
  • cinege, párismadár (régies), cince (tájnyelvi), cinkusmadár (tájnyelvi), cicitár (tájnyelvi), kimpics (tájnyelvi), csincsara (tájnyelvi), nyitnikék (tájnyelvi)

felfakad, fölfakad

ige
  • felnyílik, felreped, kifakad, felszakad
  • felpattan, kipattan (rügy)
  • feltör, kitör, kibuggyan, felbugyog, felzubog
  • (tájnyelvi): felpuhul, felázik (út)

fényvisszaverődés

főnév
  • visszfény, reflex (szaknyelvi), tükröződés

hever

ige
  • fekszik, nyugszik, elnyúlik, alszik
  • henyél, lebzsel, heverészik, lopja a napot, döglik (durva), lajhárkodik, lustálkodik, tesped, hentereg (tájnyelvi)
  • hányódik, kallódik, láb alatt van, elfekszik, elterül, szétnyúlik, útban van, kusnyad (tájnyelvi)

gyám

főnév
  • gondnok, gondviselő, kurátor, tutor (idegen), gyámszülő, nevelőszülő
  • gyámapa, nevelőapa
  • gyámanya, nevelőanya
  • konzol, pillér, támasz, dúc, támfa

érződik

ige
  • érzékelhető, észrevehető, érzik, átsüt

emberi

melléknév
  • felebaráti, emberséges, emberies, humán, humánus

faragás

főnév
  • vésés, metszés, rovatolás (szaknyelvi), összeeresztés (szaknyelvi), kihornyolás (szaknyelvi), nútolás (szaknyelvi), kinagyolás (szaknyelvi)
  • szobrászkodás
  • faszobor, famunka

grafológia

főnév
  • íráselemzés, íráselmélet

etikus

melléknév
  • tisztességes, becsületes, erkölcsös, fair (idegen), sportszerű

elfoglalt

melléknév
  • foglalkoztatott, aktív, tevékeny, dolgozó, be van táblázva Sz: ezer a dolga, meg kettő; annyi a dolga, hogy azt se tudja, ki lábára hágjon; meghalni sem ér rá
  • bevett, meghódított, megszállt, leigázott
  • betöltött

fehér II.

főnév
  • európai, sápadtarcú (szleng)

gyakorta, gyakran

határozószó
  • sokszor, derűre-borúra, egyre-másra, számos esetben, folyton, lépten-nyomon, elégszer, nyakra-főre, minduntalan, rendszerint, rendesen, sűrűn, több esetben, többször, ismételten, újra meg újra, unos-untalan, nemritkán, rendszeresen