történelem templomos lovag, középkori lovagrend tagja
latintemplarius ‘a (jeruzsálemi) Templomhoz tartozó’ (itt állt a rend első székháza) ← templum ‘szent hely, szentély’ eredetileg temnum ‘magaslat, ahol az augur az eget négyfelé "vágja" botjával a jósmadarak megfigyelése céljából’ ← görögtemnó ‘vág’
lásd még: szilíc(ium | -id (vegyületre utaló toldalék)
A templárius és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
vallás ókori (2–3. századi) keresztény eretnekség, amely szerint Isten egysége csak úgy tartható fenn, ha nem az ember Jézus, hanem maga az Atyaisten szenvedte el a kereszthalált
tudományos latinpatripassionismus ‘ua.’, lásd még: páter, passió, -izmus
magy: hazai latinpatvaria ‘joggyakorlat’ ← patvar ‘veszekedés, pereskedés’ ← szláv potvora ‘rágalom’ | -ista (az egyetem–egyetemista és hasonló szópárok mintájára)
főnévnyelvtan a legsikeresebb mesterséges nemzetközi nyelv
melléknévnyelvtan e nyelvhez tartozó, vele kapcsolatos
(Dr-o) Esperanto ‘(dr.) Reménykedő’ (Dr. Ludwig Zamenhof e néven adta ki az általa kidolgozott új nyelv első kézikönyvét) ← eszperantó esperi ‘remél’ ← spanyolesperar ← latinsperare ‘ua.’