spiráns jelentése
nyelvtan réshang, olyan mássalhangzó, melynek képzésekor a lélegzet a beszélőszervek alkotta szűk résen áramlik ki
tudományos latin (vox) spirans ‘ua.’, tkp. ‘rálehelő hang’ ← spirare ‘lehel, lélegzik’
További hasznos idegen szavak
anatómia az epéhez tartozó, vele kapcsolatos
latin , ‘ua.’ ← fel, fellis ‘epe’
növénytan szárazságtűrő növények képessége, hogy szöveteikben nagy mennyiségű vizet halmozzanak fel
tudományos latin succulentia ‘ua.’ ← succulentus , lásd még: szukkulens
A spiráns és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
vallás Mohamed menekülése Mekkából Medinába (622), a mohamedán időszámítás kezdő éve
arab hidzsra ‘ua.’, tkp. ‘különválás’ ← hadzsra ‘elválaszt’
bemutatás, igazolás
tudomány kísérleti szemléltetés
politika tüntetés, felvonulás, megmozdulás
latin demonstratio ‘ua.’, lásd még: demonstrál
kiejtése: kondició szine kva non
orvosi nyelv alatti
tudományos latin sublingualis ‘ua.’: lásd még: szub- | lingua ‘nyelv’
néprajz német népcsoport Vas megyében és Sopron környékén
bajor-osztrák többes szám heanzen, hienzen ‘hiencek’ ← német nyelvjárás többes szám heanzen ‘türingiai emberek’ ← ?
biológia belső csíralemez, a bélcsíra kialakulásakor képződő belső sejtréteg
tudományos latin , ‘ua.’: lásd még: endo- | görög derma ‘bőr’
lakhely, szülőföld, haza
latin patria (terra) ‘atyai (föld)’ ← patrius ‘atyai’ ← pater, patris ‘apa’
lásd még: páter
orvosi a májból eredő
tudományos latin , ‘ua.’: görög hépar, hépatosz ‘máj’ | lásd még: -gén
kémia a periódusos rendszer VI/1 oszlopába tartozó elemek (oxigéncsoport) összefoglaló neve
német chalkogen ‘ua.’, tkp. ‘ércképző’: görög khalkosz ‘érc, réz, bronz’ | gennaó ‘nemz, létrehoz’
csípős, epés, maró, metsző gúny
német Sarkasmus ← görög szarkaszmosz ‘ua.’ ← szarkadzó ‘húsába tép, szaggat, gúnyolódik’ ← szarx, szarkisz ‘hús, test’