makro- jelentése
(összetételek előtagjaként) nagy (ellentétül a mikro- előtagúakhoz), hosszú
görög makrosz ‘nagy, hosszú’
További hasznos idegen szavak
földrajz az ismert világ földrajzi leírása (régebben)tudomány a világmindenség leírása történeti és természettudományi szemszögbőllásd még: kozmo- , -gráfia
szleng nagy ijedtség, rémületjiddis charote ‘ua.’ ← héber charata ‘megbánás’
A makro- és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
tudományos értekezés
(kidolgozott) tervezet
tudományos latin elaboratum ‘ua.’, lásd még: elaborál
határ
hazai német gränitz ← német Grenze ← nyugati szláv (szorb, poláb) grenice ‘határ’ (a magyar alakra a délszláv is hatott, lásd még: granicsár
közlekedés kényelmes rugózású, forgózsámolyos vasúti kocsiG. M. Pullman amerikai feltaláló nevéből
humoros, mulatságos, nevettető
angol humoristic ‘ua.’, lásd még: humorista
vallás kilép a katolikus egyház kötelékébőlújkori latin decatholisare ‘ua.’: de- ‘el’ | lásd még: katolizál
műszaki rúdalakban sajtolangol extrude ‘kiprésel’ ← latin extrudere, extrusum ‘kinyom’: ex- ‘ki’ | trudere ‘tol, szorít’
katonai régi nagyöbű kovás puskanémet Muskete ← francia mousquet ‘ua.’ ← olasz kicsinyítő képzős moschetto ‘kováspuska’, korábban ‘nyílpuska, számszeríj’, eredetileg ‘vadászkarvaly’, tkp. ‘legyecske’ (a madár mellén a toll mintázata apró legyekre hasonlít) ← mosca ← latin musca ‘légy’lásd még: moszkitó
kiejtése: jusz naturé
jogtudomány természetjoglatin , ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | natura ‘természet’ ← nasci, natus ‘születik’
fizika sugártöréstannémet Dioptrik ‘ua.’ ← görög dioptrika ‘távolságmérés (szintező műszerrel)’
kiejtése: lang
nyelvtan a strukturalista nyelvészetben a közösség által elfogadott nyelvi rendszer mint virtuális nyelv, szembeállítva az egyéni nyelvhasználatban megvalósuló valóságos nyelvvel (lásd még: parole) francia , ‘nyelv’ ← latin lingua ‘ua.’lásd még: lingvista
latinos műveltségű, szellemi foglalkozású személy, ügyvéd, orvos, tanár (a 18–19. században)
német Lateiner ‘latint tanuló személy, latinista’ (fenti jelentése a magyarban alakult ki)
