duktor jelentése

  • nyomdászat rotációs magas- és ofszetnyomó gépek festékadagoló hengere
  • német Duktor ‘ua.’ ← latin ductor ‘vezető’ ← ducere, ductum ‘vezet’
  • lásd még: duce

További hasznos idegen szavak

A duktor és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

skót

  • néprajz a brit sziget északi részén élő, az angollal rokon nyelvet beszélő nép
  • e nép nyelve, e néphez tartozó személy
  • átvitt értelemben fukar, krajcároskodó
  • angol Scot, Scottish, Scotch ‘ua.’ ← óangol Scottas ‘ír’, majd ‘skóciai kelta, gael’ ← (?) kelta

adenokarcinóma

  • orvosi rákos mirigydaganat
  • tudományos latin adenocarcinoma ‘ua.’: görög adén, adenosz ‘mirigy’ | lásd még: karcinóma

íbisz

  • állattan hosszú és lefelé ívelt csőrű, főleg Afrikában élő gázlómadár-család, egyik faját az ókori Egyiptomban szentként tisztelték
  • latin ibisgörög ibiszegyiptomi hab ‘ua.’

abiogenezis

  • biológia ősnemzés, élő anyag keletkezése élettelenből
  • kémia szerves anyag keletkezése szervetlenből (kemény sugárzás hatására)
  • tudományos latin abiogenesis ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | biosz ‘élet’ | lásd még: genezis

deflegmátor

  • kémia szakaszos lepárlásra alkalmas berendezés
  • német Dephlegmator ‘ua.’, lásd még: deflegmáció

fornicatus

kiejtése: fornikátusz
  • anatómia boltozatos
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← fornix, fornicis ‘boltozat, bolthajtás’

iktusz

ginekofóbia

  • orvosi nőiszony
  • tudományos latin gynaecophobia ‘ua.’: görög güné, günaikosz ‘nő’ | lásd még: fóbia

monetáris

  • közgazdaságtan pénzügyi, pénzforgalmi
  • német monetärfrancia monétairelatin monetaris ‘a pénzzel kapcsolatos’, lásd még: monéta

dodekasztülosz

  • építészet homlokzati oldalán tizenkét oszlopos ókori templom vagy más építmény
  • görög, ‘ua.’: dodeka ‘tizenkettő’ | sztülosz ‘oszlop’

anafora

  • stilisztika szóalakzat, azonos szó vagy szókapcsolat ismétlődése több mondat vagy tagmondat elején
  • latin, görög anaphora ‘ua.’: görög ana- ‘újra, vissza’ | pheró ‘hoz, visz’

rinológia

  • orvosi orrgyógyászat
  • tudományos latin rhinologia ‘ua.’, lásd még: rino-, -lógia

arkhón

  • történelem a legfőbb végrehajtó hatalmat gyakorló kilenctagú testület tagja az ókori Athénban
  • görög, ‘ua.’ ← arkhó ‘vezet, parancsol’, tkp. ‘az első, az élen áll’ ← arkhé ‘kezdet’