reliktum jelentése

  • maradvány, hagyaték
  • biológia maradványfaj, kihalóban lévő, már csak kis területen élő növény- vagy állatfaj
  • tudományos latin relictum ‘ua.’, lásd még: relikvia

További hasznos idegen szavak

homeopata

  • orvosi a hasonszenvi gyógymódot alkalmazó orvos
  • német Homöopath ‘ua.’, lásd még: homeopátia
A reliktum és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

holisztikus

  • filozófia a mindenséget, az életet a részek magasabb rendű egységének tekintő (felfogás)
  • orvosi a beteg testi és lelki funkcióit egységként látó, a konkrét betegség okait az egész szervezet összefüggésrendszerében kereső (orvosi szemlélet)
  • angol holistic ‘ua.’, lásd még: holizmus

aporia

  • logika feloldhatatlan ellentmondás két tétel, két kijelentés között
  • logika megoldhatatlan vagy annak látszó tétel
  • görög, ‘ua.’, tkp. ‘kiúttalanság’: a- ‘nem’ | porosz ‘út’

majoreszkó

  • történelem elsőszülött, címvárományos, hitbizomány várományos örököse
  • régi olasz majorascospanyol mayorazgo ‘ua.’ ← középkori latin maioraticum ‘elsőszülöttségen alapuló öröklési rend’ ← középfok maior ‘nagyobb, idősebb’, lásd még: major

kariogámia

  • biológia a megtermékenyítés befejező szakasza az ivaros szaporodásban, az ivarsejtek sejtmagjainak összeolvadása
  • tudományos latin cariogamia ‘ua.’: lásd még: karion | görög gamosz ‘házasság’

demoleál

  • lerombol
  • német demolierenfrancia démolirlatin demoliri ‘ua.’: de- ‘le, el’ | moliri ‘megmozgat’ ← moles ‘tömeg, teher’

eksztázis, régen extázis

  • önkívület, révület, elragadtatás
  • elragadtatott lelkesültség
  • latin exstasis, extasis ‘ua.’ ← görög eksztaszisz ‘révület, a lélek kilépése a testből és egyesülése a Legfelső Valósággal’, tkp. ‘félreállás, elmozdítás, eltávolodás’ : ek- ‘el, ki’ | sztaszisz ‘állás, helyzet’ ← (hi)sztémi ‘áll, állít’

odontológus

  • orvosi fogász szakorvos
  • magyar, lásd még: odontológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

krenológia

  • orvosi az ásványvizek gyógyászati felhasználásával foglalkozó orvostudományi ág
  • tudományos latin crenologia ‘ua.’: görög kréné ‘forrás’ | lásd még: -lógia

dzsiudzsicu

  • sport ütésekkel és rúgásokkal, fegyver nélkül vívott keleti küzdősport
  • japán dzsudzsicu ‘ua.’, tkp. ‘szelíd ügyesség’

leander

  • növénytan babérrózsa, rózsaborostyán
  • bécsi német Leander ← piemonti olasz leandroolasz oleandrolatin oleander ‘ua.’: olea ‘olajfa’ Χ görög (rhodod)endron ‘rododendron’ (lásd ott)

diktál

  • tollba mond
  • parancsol, előír, megszab
  • sugall, ösztönöz, tanácsol
  • rábeszél, kényszerít
  • latin gyakorító dictare, dictatum ‘mondogat, előír, tollba mond’ ← dicere, dictum ‘mond’
  • lásd még: dikció

passzus

  • irodalom írásmű kisebb részlete
  • szakasz, rész, hely, bekezdés
  • + útlevél
  • + marhalevél
  • latin passus ‘lépés, nyom’ ← pandere, passus ‘kifeszít, kiterjeszt’ (elhasonulásos magyar nyelvjárás alakja pakszus)
  • lásd még: pas de deux, paso doble, passim, passzol1

manicheizmus

  • vallás ókori dualisztikus vallás perzsa (zoroasztrikus), keresztény, zsidó és buddhista elemekből
  • tudományos latin manichaeismus ‘ua.’, lásd még: manicheus, -izmus