prelátus jelentése

  • vallás a pápa által, többnyire kitüntetésképp adományozott főpapi cím
  • latin praelatus ‘ua.’, tkp. ‘mások elé helyezett’ ← praeferre, praelatum ‘elébe helyez’: prae- ‘elé’ | ferre, latum ‘visz’

További hasznos idegen szavak

lézió

A prelátus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

maszkulinizmus

  • orvosi férfias vonások (arcszőrzet, mély hang stb.) nőnél
  • tudományos latin masculinismus ‘ua.’, lásd még: maszkulin, -izmus

konzervátor

  • levéltári, könyvtári tisztviselő
  • műtárgyak kikészítésével és tartósításával foglalkozó szakember
  • tudományos latin conservator ‘ua.’, lásd még: konzervál

mehitarista

  • vallás 1701-ben alapított örmény katolikus szerzetesrend, amelynek nyugat-európai rendházai az örmény diaszpóra kulturális centrumai, a nyelv és irodalom ápolói lettek
  • az alapító Szebasztaci Mehitár nevéről | -ista (vkinek a követőjére utaló toldalék)

muzsikus

  • zenész, zeneművész
  • zeneszerző
  • régi német Musikuslatin musicusgörög muszikosz ‘ua.’, lásd még: muzsika

szarkóma

  • orvosi a kötőszövet rosszindulatú daganata
  • tudományos latin sarcoma ‘ua.’: görög szarx, szarkisz ‘hús’ | -óma (daganatokra utaló toldalék)

robmantó

  • divat női kabátruha
  • francia robe-manteau ‘ua.’: robe ‘ruha’ ← germán (pl. ófelnémet rauba ‘zsákmány, az ellenségtől zsákmányolt öltözet’ ← rauban ‘rabol, zsákmányol’) | manteaulatin mantellum ‘köpeny, kabát’
  • lásd még: mándli, mantilla

katasztrofális

  • végzetes, megsemmisítő
  • döbbenetes, lesújtó
  • német katastrophal ‘ua.’, lásd még: katasztrófa

oszteoklázis

  • orvosi csont eltörése hibás összeforrás miatt vagy deformitás korrigálására
  • tudományos latin osteoclasis ‘ua.’: lásd még: oszteo- | görög klaszisz ‘törés’ ← klaó ‘tör’

szerviens

  • történelem a magyar köznemesség csírájából, a királyi szolgálatban álló szabadok felső rétegéből való személy (a korai Árpád-korban)
  • latin serviens ‘ua.’, tkp. ‘szolgálatot teljesítő’ ← servire ‘szolgál’ ← servus ‘szolga, rabszolga’
  • lásd még: szervusz

komparábilis

  • egybevethető, összehasonlítható
  • latin comparabilis ‘ua.’, lásd még: komparáció

borát

  • kémia a bórsav sója
  • német Borat ‘ua.’, lásd még: bór

kultúr-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) művelési, művelődési, kulturális
  • német Kultur- ‘ua.’, lásd még: kulturális