heptagonális jelentése

  • geometria hétszögű, hétszögletes
  • angol, német heptagonal ‘ua.’, lásd még: heptagon

További hasznos idegen szavak

szilvanit

  • ásványtan fémfényű, arany-ezüst telérekben gazdag tellúrérc
  • angol sylvanite ‘ua.’: (Tran)sylvan(ia), lelőhelyének, Erdélynek latin neve | -it (ásványra utaló toldalék)
A heptagonális és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

farinx

minimális

  • a (lehető) legkisebb mennyiségű, számú, értékű vagy mértékű
  • csekély, elenyésző
  • késő latin minimalis ‘ua.’, lásd még: minimum

bravúros

  • pompás, mesteri, parádés
  • ügyes, talpraesett
  • huszáros, merész, vakmerő
  • lásd még: bravúr

antracid

  • ásványtan a szerves eredetű ásványok összefoglaló neve
  • német Anthrazid ‘ua.’: görög anthrax ‘szén’ (amely maga is szerves eredetű) | -id ‘-szerű’ ← görög eidosz ‘külső’

haniva

  • vallás kultikus szobrocska japán sírokban
  • japán, ‘ua.’

disco-

ananké

  • az elkerülhetetlen végzet az antik görög felfogás szerint
  • mitológia (nagybetűvel) ennek istennője
  • görög, ‘szükségesség, kényszerűség’ ← anankadzó ‘kényszerít’

dekrétum

  • hivatalos uralkodó vagy állami szerv határozata
  • jogtudomány végzés, határozat
  • + parancsolat
  • latin decretum ‘ua.’ ← decernere, decretum ‘eldönt’: de- ‘el’ | cernere ‘különválaszt, felismer, dönt’

diafízis

  • anatómia a hosszú, csöves csontok középső szakasza
  • tudományos latin diaphysisgörög diaphüszisz ‘rés, hasadék, köz’ ← diaphüó ‘közben eltelik (idő)’

lator

  • főnév rabló, gonosztevő, útonálló, zsivány
  • melléknév elvetemült, bitang, hitvány
  • + csintalan, pajzán, komisz, vásott
  • latin latro ‘rabló, útonálló’ Χ régi német Lotter ‘mihaszna, csavargó, kurafi’

delabializáció

  • nyelvtan az ajakkerekítéses jelleg megszűnése magánhangzókban a nyelvfejlődés során
  • tudományos latin delabialisatio ‘ua.’: de- ‘el’ | lásd még: labializáció

struccpolitika

  • annak magatartása, aki nem akar számot vetni a valósággal, aki a nehézségeket önmaga előtt is eltagadja (régi hiedelem szerint a strucc veszély esetén homokba dugja a fejét)
  • lásd még: strucc, politika

kolláció

  • falatozás, reggeli, uzsonna
  • vendégség, lakoma
  • harapnivaló
  • tudomány szövegösszevetés
  • hazai latin collatio ‘falatozás’ ← latin ‘összehordás, adakozás’ ← conferre, collatum ‘összehord’: co(n)- ‘együtt, össze’ | ferre ‘visz’

para-diklór-benzol

  • kémia a Globol márkanevű molyirtószer vegyi összetétele
  • görög para ‘mellett, át’ (itt arra utal, hogy a két klóratom a benzolgyűrű átellenes szénatomjaihoz kapcsolódik’) | di- ← görög di(sz) ‘kétszer’ | lásd még: klór, benzol