kopula jelentése

  • kötelék
  • zene orgona kapcsolószerkezete
  • nyelvtan az összetett állítmány igei eleme
  • latin kicsinyítő képzős copula, tkp. coapula ‘szíj, kötelék’: co(n)- ‘össze’ | apere ‘illeszt’
  • lásd még: adaptál

További hasznos idegen szavak

sztrabotómia

  • orvosi kancsalság javítását célzó műtét
  • tudományos latin strabotomia ‘ua.’: görög sztrabosz ‘kancsal’ | tomé ‘vágás’ ← temnó ‘vág’

faringotómia

  • orvosi garatmetszés
  • tudományos latin pharyngotomia ‘ua.’: lásd még: faringo- | görög tomé ‘metszés’ ← temnó ‘vág, metsz’
A kopula és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kenéz

  • történelem középkori román telepes község elöljárója, bírája
  • bolgár knez ‘falu bírája’, szerb knez ‘fejedelem, herceg’, lásd még: knyáz

mázli

  • bizalmas szerencse
  • jiddis mazl ‘szerencse’ ← mazel ‘szerencsecsillag’ ← héber többes szám mazzálót ‘csillagképek’ ← asszír mazzaltu ‘a csillagistenek otthona’

szuperlatívusz

  • nyelvtan melléknév felsőfoka
  • átvitt értelemben felsőfokú, mértéktelen, túlzó dicséret
  • tudományos latin (gradus) superlativus ‘ua.’ ← superlatus ‘túlzó’: super- ‘fölé’ | ferre, latum ‘visz’

sztereoagnózia

  • orvosi hiányos tapintásérzés, a tárgyak térbeli formájának felismerésére való képtelenség
  • tudományos latin stereoagnosia ‘ua.’, lásd még: sztereo-, agnózia

karakalpak

  • néprajz az Aral-tótól délre élő, a kipcsakhoz közel álló nyelvet beszélő törökös nép
  • török, ‘ua.’, tkp. ‘fekete sapkás’: kara ‘fekete’ | kalpak ‘sapka’
  • magyar kalpag

rigaudon

kiejtése: rigodon
  • zene gyors ritmusú provanszál népi tánc
  • francia, ‘ua.’ ← Rigaud táncmester nevéből, aki kiötlötte

castrum doloris

kiejtése: kasztrum dolorisz
  • művészet barokk kori díszes gyászemelvény, neves mesterek alkotta ravatal-építmény
  • latin, ‘ua.’, tkp. ‘a fájdalom erődje’: lásd még: castrum | dolor ‘fájdalom’ ← dolere ‘fáj’

bricska

  • homokfutó, könnyű lovaskocsi
  • lengyel bryczka ← régi német barutsche ‘félig fedett osztrák kocsi’ ← olasz baroccio ‘kétkerekű kordé’ ← népi latin *birotulus ‘ua.’: bi(s) ‘kétszer’ | kicsinyítő képzős rotularota ‘kerék’

neolit

  • főnév geológia újkőkor, csiszoltkő-korszak
  • melléknév újkőkori, e korral kapcsolatos
  • német Neolith ‘ua.’: lásd még: neo- | görög lithosz ‘kő’

in medias res

kiejtése: in mediasz resz
  • a dolgok közepébe, rögtön a lényegre térve
  • latin, ‘a középső dolgokba’: in ‘bele’ | medius ‘középső’ | res ‘dolog’

immortella

  • szalmavirág
  • német Immortelle ‘ua.’ ← francia (fleur) immortelle ‘halhatatlan (virág)’ ← latin immortalis ‘ua.’: in- ‘nem’ | mortalis ‘halandó’ ← mors, mortis ‘halál’

epigráfia

  • régészet felirattan, ókori feliratok megfejtésével foglalkozó tudományág
  • tudományos latin epigraphia ‘ua.’ ← görög epigraphé, lásd még: epigráf

contubernium

kiejtése: kontubernium
  • történelem, jogtudomány rabszolga férfi és nő tartós együttélése az ókori Rómában, amelyet gazdájuk szentesített, de nem számított jogszerű házasságnak
  • történelem, jogtudomány rabszolgatartónak rabnőjével való ágyas viszonya
  • latin, ‘ua.’: tkp. ‘közös sátor’: con- ‘együtt’ | taberna ‘sátor’

sarnír

puriformis

  • orvosi gennyszerű
  • tudományos latin, ‘ua.’: pus, puris ‘genny’ | forma ‘alak’