exiguitás jelentése

kiejtése: egzigvitás
  • jelentéktelenség
  • latin exiguitas ‘ua.’ ← exiguus ‘szűk, szegényes’ ← exigere ‘pontosan kimér’, lásd még: exigens

További hasznos idegen szavak

mortalitás

  • orvosi halálozási arányszám
  • latin mortalitas ‘halandóság’, lásd még: mortális

ballizmus

  • orvosi vitustánc, a végtagok heves rángásában megnyilvánuló idegbetegség
  • tudományos latin ballismus ‘ua.’: görög balló ‘dobál’ | lásd még: -izmus
  • lásd még: balliszta
A exiguitás és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

basilica minor

kiejtése: bazilika minor
  • vallás a pápa által fontosabb templomoknak adományozott cím (a 18. század óta), építészeti stílusuktól függetlenül (mint pl. az esztergomi székesegyház, a budapesti Szent István plébániatemplom)
  • latin, ‘kisebb (jelentőségű) bazilika’, lásd még: bazilika, minor

dúralumínium

  • kohászat néhány százalák mangánt, rezet, magnéziumot és szilíciumot tartalmazó, könnyű s nagy szilárdságú alumíniumötvözet
  • ipari márkanév: latin dur(us) ‘kemény’ | lásd még: alumínium

omphalitis

kiejtése: omfalitisz
  • orvosi köldökgyulladás
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög omphalosz ‘köldök’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)

munificencia

  • bőkezűség
  • fény, fényűzés, pompa
  • latin munificentia ‘ua.’ ← munificus ‘bőkezű’: munia ‘adó, adomány’ | facere ‘csinál, tesz’

agonizál

  • haldoklik, halálán van, a végét járja
  • francia agoniser ‘ua.’ ← görög agónidzomai ‘küzd, tusakodik’, lásd még: agónia

rusz

  • történelem középkori keleti szláv fejedelemség, különösen a kijevi Rusz
  • orosz. ‘ua.’ ← finnugor ruts- ‘normann, viking’ (pl. finn ruotsi ‘svéd’) (a ~okban ui. a hatalmat gyakran a normann zsoldosok vezérei ragadták magukhoz)

perszonális

  • melléknév személyes, személyi
  • főnév + történelem személynök, a király személyét képviselő méltóság a magyar rendi országgyűléseken
  • késő latin personalis ‘személyes’, lásd még: perszóna

svert

  • hajózás vitorlás hajó fenékuszonya, hajótőke
  • német Schwert ‘ua.’, tkp. ‘kard’

intermolekuláris

  • fizika a molekulák közötti (kölcsönhatás, folyamat)
  • lásd még: inter-, molekuláris

objektum

  • filozófia a megismerés tárgya
  • tárgy, dolog
  • (mű)tárgy, épület, építmény, létesítmény
  • célpont
  • latin obiectum ‘a szem elé állított dolog, a megfigyelés tárgya’ ← obicere, obiectum ‘eléje vet, szembeállít’: ob- ‘elé, szembe’ | iacere ‘dob, vet’
  • lásd még: ejekció, injekció, szubjektum

sziéna

  • művészet vörösesbarna festék
  • Siena olasz város nevéből

szilikát

  • kémia a kovasav sója, a földkéregben a legnagyobb arányban előforduló ásvány
  • német Silikat ‘ua.’: lásd még: szilícium | -át (savmaradékra utaló toldalék)

szkizofázia

  • orvosi a beszéd, főképp a mondatalkotás zavara szkizofréniás betegeknél
  • tudományos latin schyzophasia ‘ua.’: görög szkhidzó ‘hasít, hasad’ | phaszisz ‘beszéd, szó’ ← phémi ‘mond’

impaktor

  • meteorológia a kicsapódó aeroszolcseppek vagy felhőcseppek felfogására való készülék
  • tudományos latin inpactor ‘ua.’, tkp. ‘kicsapó’ ← impingere, inpactum ‘rácsap, kicsap’: in- ‘bele’ | pangere ‘üt, csap, rögzít’