svert jelentése
hajózás vitorlás hajó fenékuszonya, hajótőke
német Schwert ‘ua.’, tkp. ‘kard’
További hasznos idegen szavak
politika a nemzeti felsőbbrendűséget hirdető, más népek ellen gyűlöletet szító, szélsőséges nacionalizmus
német Chauvinismus ← francia chauvinisme ‘ua.’ ← Nicolas Chauvin kiejtése: soven nevéből, aki Napóleon hódításaiért elfogultan rajongó francia katona a Cogniard fivérek "A háromszín kokárda" c. színművében (1830)
A svert és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
ingerel, izgat, bosszant
idegesít, nyugtalanít
latin gyakorító irritare, irritatum ‘ingerel, bosszant’ ← irrio vagy hirrio ‘dühösen morog’
tudomány az ujjlenyomatok szakképzett vizsgálója
magyar , lásd még: daktiloszkópia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)
valami fölötti, fölötte lévő
valakit vagy valamit meghaladó, túllépő
különleges méretű, arányú: szuperegó, szuperszonikus, szuperprodukció
latin super ‘fölött, fölé’ ← superus ‘felső’
konyhaművészet besamelből tojássárgával, tejszínnel és reszelt sajttal készült, szerecsendióval fűszerezett mártás
francia gratin ‘ua.’ ← gratter ‘vakar, kapar’ ← germán (pl. angol grate ‘reszel’)
irodalom háromlábas, ereszkedő ritmusú sor, ill. kólon az antik verselésben
latin glyconaeus ← Glükón görög költő nevéből
tégla- és malterhordó segédmunkás építkezésen
német , talán Zulanger ← (zulangen ‘odanyújt, adogat’)
összhangzatos, összecsengő
zene kellemesen összecsengő
békés, egyetértő
összehangolt, zökkenőmentes
német harmonisch ‘ua.’, lásd még: harmónia
kiejtése: kokcidia
orvosi kórokozó spórás véglények
tudományos latin , ‘ua.’, tkp. ‘kokkuszfélék’: lásd még: kokkusz | -id ‘szerű’ ← görög eidosz ‘külső’
filozófia a következtetés logikai alapformája, amely két előzményből egy következményre vezet (lásd még: premissza , konklúzió)
latin syllogismus ← görög szüllogiszmosz , tkp. szün-logiszmosz ‘számítás, érvelés’ | szün- ‘össze’ | logidzomai ‘számít’ ← logosz ‘beszélgetés, érvelés’
történelem a római császárság késői szakasza Diocletianus idejétől (a 3. század vége), voltaképp a császár katonai diktatúrája
latin dominatus ‘ua.’ ← dominus (et deus) ‘úr (és isten)’ a késői császároknak kijáró címzés
lásd még: dóm1
kiejtése: a poszteriori
filozófia a tapasztalaton alapuló, abból kifejlő vagy abból levezetett (ismeret, tétel)
nyelvtan mesterséges, de a természetes nyelvek szókincsére és szerkezeti elemeire alapozott (nyelv)
latin , ‘ua.’: a- ‘-ból’ | középfok posterior ‘utóbbi, későbbi’ ← postea ‘később’