Idegenszótár

omphalitis jelentése

kiejtése: omfalitisz
  • orvosi köldökgyulladás
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög omphalosz ‘köldök’ | -itis (gyulladásra utaló toldalék)

További hasznos idegen szavak

bála

  • köteg (gyapjúból), göngyöleg
  • középfelnémet balle ← ófelnémet ballo ‘ua.’
A omphalitis és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

ceremónia

  • vallási szertartás
  • formaság, formalitás, külsőségesség
  • körülményeskedés, felhajtás
  • latin caeremonia ‘ua.’ ← (?) Caere ókori etruszk város (ma Cerveteri) nevéből

minorita

  • főnév vallás a ferences rend egyik, kevésbé szigorú ága
  • e rendhez tartozó személy
  • melléknév e renddel kapcsolatos
  • latin minorita ‘ua.’: ← (Ordo Fratrum) Minorum ‘a kisebb (testvérek rendje)’, a rend hivatalos neve ← minor ‘kisebb’ | -ita (követőre, leszármazóra utaló toldalék)
  • lásd még: mínusz

recidivus

  • orvosi kiújuló, visszaeső
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← recidere ‘visszaesik’: re- ‘vissza’ | cadere ‘esik’
  • lásd még: kázus

ideofon

okarína

  • zene kacsatojás méretű és alakú csőrös agyagfuvola, körtesíp, pikula
  • német Okarina ← olasz kicsinyítő képzős ocarina ‘ua.’, tkp. ‘kacsatojás’ ← oca ‘kacsa’ ← népi latin auca ‘ua.’

biologizmus

  • filozófia irányzat, amely a biológiai törvények érvényét az élettelen természetre, ill. a társadalmi jelenségekre is kiterjeszti
  • német Biologismus ‘ua.’, lásd még: biológia, -izmus

szerotonin

  • biokémia több testszövetben is előforduló, érszűkítő hatású aminosav
  • lásd még: szérum | görög tonosz ‘feszültség’ ← teinó ‘feszít’ | -in (vegyületre utaló toldalék)

cisztercita

  • vallás a ciszterci rend tagja
  • lásd még: ciszterci | latin -ita ← görög -itész (vminek tagjára, követőjére utaló toldalék)

auto-

  • (idegen szóösszetételek előtagjaként) ön-, maga-
  • önműködő (az automatikus rövidüléseként)
  • görög autosz ‘önmaga’

muzeológus

  • a muzeológia tudósa, múzeumi kutató
  • magyar, lásd még: muzeológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)

bináció

  • vallás katolikus pap kétszeri misemondása azonos napon, ami külön engedélyhez van kötve
  • középkori latin. ‘ua.’ ← késő latin binare ‘kettőz, kétszerez’ ← bini ‘két-két, kettesével’

posztumusz

  • hátrahagyott, az alkotó halála után publikált vagy megtalált (szellemi, művészi alkotás)
  • az alkotó halála után elérkező, bekövetkező (hírnév, elismerés)
  • az alkotó halála után odaítélt (díj, kitüntetés)
  • latin felsőfok postumus ‘legutolsó’, majd ‘utószülött’ (aki apja halála után jött világra) ← post ‘után’
  • A régebbi posthumus, poszthumusz írásmód (akár a francia posthume és angol posthumous) tudákos középkori etimologizálásból ered, a humus ‘föld, televény’ beleértéséből

elhappol

  • bizalmas elkaparint (más elől)
  • német hangutánó szó Happen ‘(bekapott) falat’