depozitárius jelentése
kereskedelem letéteményes, a letét őrzőjenémet Depositär ← francia dépositaire ‘ua.’, lásd még: depozitum
További hasznos idegen szavak
jogtudomány hétszemélyes tábla, a legfelsőbb bíróság a rendi Magyarországonlatin septemviratus ‘ua.’, lásd még: szeptemvir (a triumvirátus mintájára)
orvosi a szagérzékelés vizsgálatára szolgáló műszertudományos latin olfactometer ‘ua.’: lásd még: olfactus | görög metreó ‘mér’
A depozitárius és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
konyhaművészet hús nélküli, finom kocsonyaausztriai német Aspik ← francia aspic ‘ua.’, tkp. ‘vipera’ ← latin aspis ‘ua.’ (a jelentések kapcsolata homályos)
kémia lumineszkáló anyagnémet Luminophor ‘ua.’: lásd még: lumen | görög phoreó ‘hordoz’
politika népképviseleten alapulóországgyűlési
német parlamentarisch ‘ua.’, lásd még: parlament
kiejtése: szabbatárius
vallás szombatoslatin , ‘ua.’, lásd még: sabbath
maró, gúnyos, epés
német sarkastisch ← francia sarcastique ‘ua.’ ← görög szarkasztész ‘gúnyolódó’, lásd még: szarkazmus
nyelvtan a rétoromán nyelv Svájcban beszélt változatanémet ← rétoromán romaunsch ‘ua.’, tkp. ‘római’ ← latin Romanus ‘ua.’
politika gyarmatosítás+ betelepítés
német Kolonisation ‘ua.’, lásd még: kolonizál
szórakozott, szétszórt figyelmű, szellemi összpontosításra képtelen
német dekonzentriert ‘ua.’: latin de- ‘el, nem’ | lásd még: koncentrál
szárazdajka, gyereklány
szlovák pestunka ‘ua.’ ← pestovať ‘gondoz’lásd még: pesztrál
megismétel
(menzán, tábori konyhán) további adagot kér, vesz (ételből)
latin repetere, repetitum ‘megismétel, újra vesz’: re- ‘újra’ | petere ‘rohan, támad, kér, elhoz’
kiejtése: plebiszcitum
politika népszavazáslatin plebis scitum ‘a nép döntése’: plebs, plebis ‘nép’ | scitum ‘döntés, határozat’ ← sciscere, scitum ‘eldönt’ ← scire ‘tud, eldönt’
