dentelle jelentése

kiejtése: dantel
  • vert csipke
  • francia kicsinyítő képzős, ‘ua.’, tkp. ‘fogacska, fogazás’ ← dentlatin dens, dentis ‘fog’

További hasznos idegen szavak

licenciátus

  • oktatás (némely külföldi egyetemen) a doktorátust megelőző vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat
  • oktatás ilyen fokozattal bíró személy
  • oktatás (a középkorban) egyetemi oktatásra jogosított személy
  • vallás teológiai doktorátus
  • német Lizentiatközépkori latin licentiatus ‘ua.’ ← licentiare ‘engedélyez’, lásd még: licencia

ortogenezis

  • biológia olyan elmélet, amely az élővilág kifejlődését csakis előre meghatározott törvényszerűségekkel magyarázza
  • lásd még: orto-, genezis
A dentelle és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

retrospektív

  • visszatekintő
  • összegző, összefoglaló
  • művészet egy művész vagy irányzat egész fejlődését bemutató (kiállítás)
  • német retrospektivfrancia retrospectif ‘ua.’: latin retro ‘visszafelé’ | specere, spectum ‘néz, tekint’

extra dominium

  • jogtudomány birtokon kívül
  • latin, ‘ua.’: lásd még: extra, domínium

sztomatitisz

  • orvosi a szájnyálkahártya gyulladása
  • tudományos latin stomatitis ‘ua.’: lásd még: sztomato- | -itisz (gyulladásra utaló toldalék)

stentando

kiejtése: sztentandó
  • zene vontatottan (adandó elő)
  • olasz, ‘ua.’ ← stentare ‘halogat, késlekedik’ ← latin extendere ‘kiterjed, kinyúlik’: ex- ‘ki’ | tendere ‘nyújt’

intoxikál

  • megmérgez
  • tudományos latin intoxicare ‘ua.’: latin in- ‘bele’ | lásd még: toxikus

nomen gentile

  • történelem nemzetségnév, a három elemű ókori római név középső eleme, pl. (Caius) Iulius (Caesar)
  • latin, ‘ua.’: nomen ‘név’ | gentilis ‘nemzetséghez tartozó’ | lásd még: gens

arbitrárius

  • tetszőleges, önkényes
  • latin arbitrarius ‘ua.’ ← arbitrari ‘vél, gondol, ítél’ ← arbiter ‘döntőbíró’

frazeológia

  • nyelvtan valamely tudományra vagy szakmára jellemző szóhasználat, kifejezésmód
  • nyelvtan egy nyelv állandósult szókapcsolatainak összessége, ezek gyűjteménye
  • nyelvtan a nyelvtudománynak az állandósult szókapcsolatokkal foglalkozó ága
  • tudományos latin phraseologia ‘ua.’: görög phraszisz, phraszeosz ‘kifejezés’ | lásd még: -lógia

lexikológia

  • nyelvtan szótan, szókincstan, egy adott nyelv szókészletének leírásával és rendszerezésével foglalkozó tudomány
  • francia lexicologie ‘ua.’, lásd még: lexikon, -lógia

furmint

  • nemes borszőlőfajta
  • ebből érlelt erős, zamatos fehér bor
  • régi francia froumenté ‘ua.’ ← froment ‘búza’ ← latin frumentum ‘gabona’ ← frui ‘hasznát veszi, élvezi’ (a ~ fürtjeit régebben búzaszalmán töppesztették préselés előtt, hogy mustja édesebb legyen)
  • lásd még: frugális

garnierit

  • ásványtan nikkel-magnézium-szilikát, a nikkel fontos érce
  • angol garnierite ‘ua.’: J. Garnier francia geológus nevéből | -it (ásványra utaló toldalék)

akkomodál

  • hozzáalkalmaz, hozzáilleszt
  • orvosi a szemlencsét a távolságtól függően éleslátásra állítja
  • latin accommodare, accommodatum, tkp. ad-commodare ‘illeszt, alkalmaz’: ad- ‘hozzá’ | commodus ‘megfelelő, illő, kényelmes’: con-cum ‘-val’ | modus ‘mód, mérték’

agitatív

  • mozgósító szándékú, hatású
  • magyar, lásd még: agitál (konzultál–konzultatív és hasonló szópárok mintájára)

kódex

  • könyv kézzel írott középkori könyv
  • jogtudomány törvénykönyv
  • szabályok gyűjteménye (pl. párbajkódex)
  • latin caudex vagy codex, codicis ‘fatörzs, fa írótábla, könyv’