decemvirátus jelentése

  • történelem egy tíztagú bizottság, egy tíztagú bírói testület, illetve az állami áldozatokon felügyelő tíztagú papi testület címe az ókori Rómában
  • latin decemviratus ‘ua.’ ← decem viri ‘tíz férfi’: decem ‘tíz’ | vir ‘férfi’

További hasznos idegen szavak

étrusque

kiejtése: etrüszk
  • bútor alacsony és félkörösen ívelt támlájú, hajlított lábú, párnázott karszék
  • francia, ‘ua.’, tkp. ‘etruszk’ (az ~ némileg hasonlít az etruszk szarkofágokon látható heverőkre)

palindroma

  • nyelvtan tükörmondat, olyan szöveg, amely mindkét irányban olvasva azonos, pl. indul a pap aludni
  • német Palindromgörög palindromosz ‘ua.’: palin ‘újra, vissza’ | dromosz ‘futás, pálya, út’ ← dramó ‘fut’
A decemvirátus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

demonstrál

  • bemutat, és így bizonyít
  • tudomány szemléltet, magyaráz, kimutat
  • politika tüntet, felvonul
  • latin demonstrare, demonstratum ‘megmutat, bizonyít’: de- ‘el, ki’ | monstrare ‘mutat’ ← monstrum, tkp. monestrum ‘szörny’, eredetileg ‘intő jel’ ← monere ‘int’
  • lásd még: monetáris

per anum

  • orvosi végbélen át (beadott gyógyszer)
  • tudományos latin, ‘ua.’: per ‘át’ | lásd még: anus

dezillúzió

  • kiábrándulás, kiábrándultság, csalódottság
  • francia désillusion ‘ua.’: dés-latin dis- ‘el, le, vissza’ | lásd még: illúzió

mimézis

  • utánzás
  • filozófia utánzáson alapuló ábrázolás és kifejezés, ókori eredetű esztétikai fogalom
  • görög mimészisz ‘ua.’ ← mimeomai ‘utánoz’

dropsz

  • ízesített és formázott gyümölcscukorka, savanyúcukorka
  • német Drops ‘ua.’ ← angol drop ‘csepp, kis mennyiség vmiből’

balkanológia

  • tudomány a Balkán-félsziget kultúrájával és nyelveivel foglalkozó tudományág
  • német Balkanologie ‘ua.’: Balkán dél-európai félsziget, eredetileg az ottani nagy hegység neve ← török balkan ‘erdős hegyvidék’ | lásd még: -lógia

retikulum

  • állattan recésgyomor, pacal, egyes kérődzők összetett gyomrának egy darabja
  • latin kicsinyítő képzős reticulum ‘ua.’, tkp. ‘hálócska’ ← rete ‘háló’
  • lásd még: retiárius, retina

gofri

  • konyhaművészet két oldalról, rácsos mintázattal sütött puha, édes tészta
  • lengyel többes szám gofryfrancia gaufre ‘ua.’, tkp. ‘méhlép’ ← alnémet wafel ‘ua.’ (nálunk először Lengyelországból behozott gépeken sütötték)
  • lásd még: vafli

minderwertigkeitsgefühl

kiejtése: …kejtszgefűl
  • lélektan kisebbrendűségi érzés, a csökkentértékűség érzete
  • német, ‘ua.’: középfok minderófelnémet minnere ‘kevesebb’ | wertig ‘értékes’ ← Wert ‘érték’ | Gefühl ‘érzés’ ← fühlen ‘érez’

matrikulál

  • hivatalos anyakönyvez, anyakönyvbe bejegyez
  • középkori latin matriculare ‘ua.’, lásd még: matrikula

démarkhosz

  • történelem a démoszok (választókerületek) élén álló, előbb választott, utóbb kisorsolt elöljáró ókori görög államokban
  • görög, ‘ua.’: démosz ‘választókerület’, eredetileg ‘nép’ | arkhosz ‘vezető’ ← arkhó ‘elöl megy, élen áll, vezet’ ← arkhé ‘kezdet’

akkomodáció

  • alkalmazkodás
  • alkalmazkodó képesség
  • orvosi az emberi szem alkalmazkodása a fényviszonyokhoz, ill. a közeli és távoli tárgyak éleslátásához
  • német Akkommodation ‘ua.’, lásd még: akkomodál

szteatózis

  • orvosi elhájasodás
  • tudományos latin steatosis ‘ua.’: görög sztear, szteatosz ‘faggyú’ | -ózis (folyamatra utaló toldalék)

epizód

  • irodalom elbeszélő mű vagy dráma mellékszála, a fő cselekményhez nem tartozó esemény
  • kevésbé jelentős mozzanat, esemény
  • filművészet televíziós vagy filmsorozat egy alkalommal vetített része
  • német Episodetudományos latin episodium ‘ua.’ ← görög epeiszodion ‘járulék, kitérés’ ← epeiszodiosz ‘mellékes’, tkp. ‘a mellékbejárathoz tartozó’ : epi- ‘mellett’ | eiszodosz ‘bejárat’: eisz- ‘be’ | hodosz ‘út’
  • lásd még: epeiszodion

ars nova

kiejtése: arsz nova
  • zene a többszólamú egyházi zene 14. századi új stílusa, amely a világi zene egyes formáit (ballada, motetta, madrigál) is magába olvasztotta
  • latin, ‘új művészet’: ars ‘mesterség, művészet’ | novus ‘új’